39/2020. (10. 1.) határozata a Szent László Völgye Segítő Szolgálat szakmai programjának módosításáról

Szent László Völgye Többcélú Kistérségi

Társulás Tanácsának

39/2020. (X. 1.) határozata

a Szent László Völgye Segítő Szolgálat

szakmai programjának módosításáról

 

A Szent László Völgye Többcélú Kistérségi Társulás Tanácsa, mint a Szent László Völgye Segítő Szolgálat fenntartója a Szent László Völgye Segítő Szolgálat – a Fejér Megyei Kormányhivatal Szociális és Gyámügyi Osztálya szakmai ellenőrzése során FE/06/00258-9/2020. számú határozatában tett észrevételekre tekintettel - módosított szakmai programját a határozat 1. melléklete szerint elfogadja.

 

 

A határozat végrehajtásáért felelős: Elnök

A határozat végrehajtásának határideje: folyamatos

 


 

39/2020. (X. 1.) SZLV TKT határozat 1. melléklete:

 

SZENT LÁSZLÓ VÖLGYE SEGÍTŐ SZOLGÁLAT SZAKMAI PROGRAM

 

  1. A szolgáltatás célja:

 

 

Az 1993. évi III. törvény – a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról- és az 1997. évi XXXI. – a gyermekek védelméről és gyámügyi igazgatásáról szóló- Törvényben rögzített alapszolgáltatások és speciális alapszolgáltatások biztosítása, valamint az emberi erőforrások minisztere 55/2015.(XI.30.) EMMI rendelete - az egyes szociális és gyermekjóléti tárgyú miniszteri rendeletek módosítását- által rögzített feladatok ellátása.

Az intézmény a szociális és gyermekjóléti alapszolgáltatásokat integráló, térségi/járási feladatokat ellátó szolgáltató központként működik. Biztosított szolgáltatásai: Járási család és gyermekjóléti központ, család és gyermekjóléti szolgálat, családi napközi ellátás, támogató szolgálat, házi segítségnyújtás, idősek nappali ellátása, tanyagondnoki ellátás, szociális étkeztetés.

Ellátási területe a martonvásári kistérség, valamint a martonvásári járást alkotó települések területeire terjed ki. Ezek: Martonvásár, Baracska, Gyúró, Ercsi, Kajászó, Ráckeresztúr, Tordas, Vál települések közigazgatási területe.

Az intézmény a felsorolt ellátási területein a - Szent László völgye Többcélú Kistérségi Társulás - társulási megállapodásában rögzített feladatokat az alábbi elosztásban biztosítja.

 

  • Martonvásár: Járási Család és gyermekjóléti központ, család és gyermekjóléti szolgálat, támogató szolgálat, házi segítségnyújtás, idősek nappali ellátása, szociális étkeztetés.
  • Baracska: Járási család és gyermekjóléti központ, család és gyermekjóléti szolgálat, támogató szolgáltatás, házi segítségnyújtás, idősek nappali ellátása, tanyagondnoki szolgálat, szociális étkeztetés
  • Ercsi: Járási család és gyermekjóléti központ.
  • Gyúró: Járási Család és gyermekjóléti központ, család és gyermekjóléti szolgálat, támogató szolgálat, házi segítségnyújtás, idősek nappali ellátása.
  • Kajászó: Járási Család és gyermekjóléti központ, család és gyermekjóléti szolgálat, ellátás, támogató szolgálat, házi segítségnyújtás, idősek nappali ellátása.
  • Ráckeresztúr: Járási Család és gyermekjóléti központ, család és gyermekjóléti szolgálat, támogató szolgálat, házi segítségnyújtás, idősek nappali ellátása.
  • Tordas: Járási Család és gyermekjóléti központ, család és gyermekjóléti szolgálat, támogató szolgálat, házi segítségnyújtás, idősek nappali ellátása.
  • Vál: Járási Család és gyermekjóléti központ, család és gyermekjóléti szolgálat, házi segítségnyújtás.

 

Az integrált szociális és gyermekvédelmi intézmény a felsorolt települések lakosainak számára biztosítja az Alkotmányban rögzített szociális és gyermekvédelmi alapjogokat.

 

 

Ezáltal törekszik az ellátási területén élők esélyegyenlőségének javítására, hátrányos helyzetük, kirekesztettségük csökkentésére a családok, idősek támogatására, szolgáltatásokhoz való hozzáférésüknek segítésére.

Gyermekvédelmi tevékenységének alapvető célja és elhivatottsága a gyermekek mindenekfelett álló védelme, családban történő nevelkedésük elősegítése.

 

Az intézmény biztosítja a járási, kistérségi és települési szintű szociális és gyermekvédelmi alapszolgáltatások biztosítását integrált formában. Az egyéni és közösségi szociális szükségleteknek és problémáknak megoldása a személyes gondoskodás felvállalt formáinak biztosításával – a kor, környezet, területi igények változásait figyelembe véve, hatályos jogszabályi előírásoknak megfelelően.

Célunk a szakszerű és hatékony, magas színvonalú feladatellátás az igénybevevők folyamatos megelégedettségére.

 

Integrált intézményi tevékenységek:

 

Szent László Völgye Segítő Szolgálat 2462 Martonvásár, Szent László út 24. szám alatti székhely épületben az alábbi feladatokat látja el:

 

  • Család és gyermekjóléti központ
  • Család és gyermekjóléti szolgálat
  • Támogató szolgálat
  • Házi segítségnyújtás
  • Idősek nappali ellátása
  • Tanyagondnoki szolgáltatás
  • Szociális étkezetés

 

A felsorolt szakfeladatok önálló szakmai / szervezeti egységet alkotnak, továbbá az egyes szervezeti egységek egymást segítve, kiegészítve a szakmai szabályokat betartva végzik feladataikat.

A szervezeti egységek a saját résszakmai területükre vonatkozóan az ellátottaik számára koruknak, egészségi állapotuknak szükségleteiknek megfelelő szolgáltatásokat nyújt.

Az alapszolgáltatások széles körének kiépítését tekintve pedig egy helyi,- a változó lakossági szolgáltatásokra épülő- biztonságos szociális ellátórendszer kialakítását teszi elérhetővé az ellátási területen élő, minden korosztály számára.

 

 

1.1. Megvalósítani kívánt program, létrejövő kapacitások, a nyújtott szolgáltatáselemek, tevékenységek leírása

 

Az integrált intézményi ellátás magában foglalja a járási, kistérségi és települési szintű szociális és gyermekvédelmi alapszolgáltatások biztosítását, ezek koordinációját és az ellátási területre kiterjedő személyes gondoskodást.

 

A feladat ellátás szakmai tartalma

 

1.1.1. Család és gyermekjóléti központ

 

Család- és gyermekjóléti központnak a járásszékhely településen működő gyermekjóléti szolgálat minősül.

A Család gyermekjóléti központ ellátja a 1997. évi XXXI. – a gyermekek védelméről és gyámügyi igazgatásáról szóló- Törvényben előírt gyermekjóléti szolgáltatási feladatokat, valamint az 1993. évi III. törvény – a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról- előírt családsegítési feladatait. Ezt a szolgáltatást az intézmény a martonvásári Járás minden településének biztosítja.

A gyermekjóléti szolgáltatás olyan, a gyermek érdekeit védő speciális személyes gondoskodási szolgáltatás, amely a szociális munka módszereinek és eszközeinek felhasználásával szolgálja a gyermek testi és lelki egészségének, családban történő nevelkedésének elősegítését, a gyermek veszélyeztetettségének megelőzését, a kialakult veszélyeztetettség megszüntetését, illetve a családjából kiemelt gyermek visszahelyezését.

A gyermekjóléti szolgáltatás feladata a gyermek testi, lelki egészségének, családban történő nevelésének elősegítése érdekében:

  • A gyermeki jogokról és a gyermek fejlődését biztosító támogatásokról való tájékoztatás, a támogatásokhoz való hozzájutás segítése,
  • Családtervezési, a pszichológiai, a nevelési, az egészségügyi, a mentálhigiénés és a káros szenvedélyek megelőzését célzó tanácsadás vagy az ezekhez való hozzájutás megszervezése,
  • A válsághelyzetben lévő várandós anya támogatása, segítése, tanácsokkal való ellátása, valamint szociális szolgáltatásokhoz és gyermekjóléti alapellátásokhoz, különösen a családok átmeneti otthonában igénybe vehető ellátáshoz történő hozzájutásának szervezése,
  • A szabadidős programok szervezése,
  • A hivatalos ügyek intézésének segítése.

 

 A gyermekjóléti szolgáltatás feladata a gyermek veszélyeztetettségének megelőzése érdekében

  • Folyamatosan figyelemmel kíséri a településen élő gyermekek szociális helyzetét, veszélyeztetettségét.
  • A gyermekjóléti szolgálat - összehangolva a gyermekeket ellátó egészségügyi és nevelési-oktatási intézményekkel, illetve szolgálatokkal - szervezési, szolgáltatási és gondozási feladatokat végez.
  • A veszélyeztetettséget észlelő és jelző rendszer működtetése, a nem állami szervek, valamint magánszemélyek részvételének elősegítése a megelőző rendszerben,
  • A veszélyeztetettséget előidéző okok feltárása és ezek megoldására javaslat készítése,
  • A gyermekvédelmi rendszerben meghatározott személyekkel és intézményekkel való együttműködés megszervezése, tevékenységük összehangolása,
  • Meghallgatja a gyermek panaszát, és annak orvoslása érdekében megteszi a szükséges intézkedést.
  • Tájékoztatás az egészségügyi intézményeknél működő inkubátorokból, illetve abba a gyermek örökbefogadáshoz való hozzájárulás szándékával történő elhelyezésének lehetőségéről.
  • Szervezi a - legalább három helyettes szülőt foglalkoztató - helyettes szülői hálózatot, illetve működtetheti azt, vagy önálló helyettes szülőket foglalkoztathat,
  • Segíti a nevelési-oktatási intézmény gyermekvédelmi feladatának ellátását,
  • Felkérésre környezettanulmányt készít,
  • Kezdeményezi a települési önkormányzatnál új ellátások bevezetését,
  • Biztosítja a gyermekjogi képviselő munkavégzéséhez szükséges helyiségeket,

Részt vesz a külön jogszabályban meghatározott Kábítószerügyi Egyeztető Fórum

 

A családsegítés szolgáltatás keretében biztosítani kell:

  • A szociális, életvezetési és mentálhigiénés tanácsadást,
  • Az anyagi nehézségekkel küzdők számára a pénzbeli, természetbeni ellátásokhoz, továbbá a szociális szolgáltatásokhoz való hozzájutás megszervezését,
  • A szociális segítőmunkát, így a családban jelentkező működési zavarok, illetve konfliktusok megoldásának elősegítését,
  • Közösségfejlesztő programok szervezését, valamint egyéni és csoportos készségfejlesztést,
  • Tartós munkanélküliek, a fiatal munkanélküliek, az adósságterhekkel és lakhatási problémákkal küzdők, a fogyatékossággal élők, a krónikus betegek, a szenvedélybetegek, a pszichiátriai betegek, a kábítószer-problémával küzdők, illetve egyéb szociálisan rászorult személyek és családtagjaik részére tanácsadás nyújtását,
  • Kríziskezelést, valamint a nehéz élethelyzetben élő családokat segítő szolgáltatásokat,
  • A szociál- és nyugdíjpolitikáért felelős miniszter által kijelölt településen és fővárosi kerületben működő családsegítést ellátó szolgáltatónak a menedékjogról szóló törvényben meghatározott integrációs szerződésbe foglalt társadalmi beilleszkedés elősegítését.

 

A felsorolt feladatok ellátását a család és gyermekjóléti központ esetmenedzsere végzi.

A család és gyermekjóléti központ a járást alkotó települések család és gyermekjóléti feladatainak támogatása érdekében

  • Havi rendszerességgel esetmegbeszéléseket tart és szükség szerint konzultációt biztosít
  • Tájékoztatja a szolgálatokat az általa nyújtott szolgáltatásokról, ezek változásáról, illetve a járás területén elérhető egyéb közvetíthető szolgáltatásokról.
  • Ha a család és gyermekjóléti központ a család és gyermekjóléti szolgálat feladatkörébe tartozó szolgáltatás szükségességét észleli a gyvt.40/a § (2) bekezdés b. pontja szerinti esetben bevonja a család és gyermekjóléti szolgálatot a szolgáltatás nyújtására.

 

A család és gyermekjóléti központ a járást alkotó települések lakossága számára speciális gyermekvédelmi szolgáltatások igénybevételét is biztosítja.

 

Speciális szolgáltatások biztosítása

 

  • Kapcsolattartási ügyelet
  • A kapcsolattartási ügyelet biztosítja a gyermek és a kapcsolattartásra jogosult személy számára a találkozásra, együttlétre alkalmas semleges helyszínt.
  • Biztosítja a felügyeletet ellátó szakembert, vagy lehetővé teszi más felügyeletet ellátó szakember jelenlétét
  • Az érintettek kérésére, valamint a gyámhivatalt kezdeményezésére gyermekvédelmi közvetítői eljárást (mediáció) biztosít, melynek célja, a felek közötti konfliktusok feloldásának lehetősége, közöttük megállapodás létrehozása
  • A felügyelt kapcsolattartás elmaradását 5 napon belül , valamint a kapcsolattartás megvalósulásáról , az ott történtekről, a kapcsolattartás felülvizsgálatáról  hivatalból tájékoztatja a gyámhivatalt
  • A kapcsolattartási ügyelet az érintettek igényeinek megfelelően a kapcsolattartásra megfelelő feltételekkel rendelkező család és gyermekjóléti szolgálatnál is biztosítható
  • A család és gyermekjóléti központ a nevelőszülői hálózat működtetőjével, a gyermekotthonnal kötött külön megállapodás alapján a szolgáltatást a nevelőszülőnél, a gyermekotthonban elhelyezett gyermek és kapcsolattartásra jogosult vérszerinti szülő vagy más kapcsolattartásra jogosult személy között is biztosíthatja.

 

  • Készenléti szolgálat biztosítása
  • A család és gyermekjóléti központ a nyitvatartási idején kívül eső hétvégi, munkaszüneti és ünnepnapokra eső krízishelyzetekben történő azonnali segítség, tanácsadás, vagy tájékoztatás nyújtására biztosítja ezt a szolgáltatását.
  • A család és gyermekjóléti központ állandóan hívható telefonszáma: 06-20-376-2808
  • Óvodai, iskolai szociális tevékenység

 

  • Javaslattétel hatósági intézkedésre

A család és gyermekjóléti központ javaslatot tesz a gyámhivatal részére a gyermek

  • Védelembe vételére
  • Megelőző pártfogására
  • Ideiglenes hatályú elhelyezésére
  • Nevelésbe vételére
  • Családba fogadására
  • Harmadik személynél történő elhelyezés kezdeményezésére
  • Családba fogadó gyám kirendelésére
  • Tankötelezettsége teljesítésének előmozdítására
  • Gondozási helyének megváltoztatására
  • Családi pótlék természetbeni nyújtására

 

A javaslattétel során a gyermekbántalmazástól, elhanyagolástól való védelemhez való jogát, a saját családjában történő nevelkedéséhez és családi kapcsolatainak megtartásához, ápolásához való jogát, valamint a gyermek véleményét kell először figyelembe venni.

A család és gyermekjóléti központ a családi pótlék természetbeni folyósítása alatt együttműködik a család és gyermekjóléti szolgálattal és a kirendelt eseti gyámmal.

Figyelemmel kíséri a gyámhivatali határozatban megfogalmazott – természetben nyújtott családi pótlék- felhasználását, szükség esetén kezdeményezheti ennek felülvizsgálatát.

A gyámhivatal kérésére tájékoztatást ad a családi pótlék természetbeni formában történő felhasználásának eredményességéről, valamint ennek további szükségességéről.

 

A gyermekvédelmi gondoskodás keretébe tartozó, hatósági intézkedés alatt álló gyermek esetében a család és gyermekjóléti központ szolgáltatásait a gyámhivatal illetve a bíróság határozata alapján kell biztosítani. A gyermekvédelmi gondoskodás keretébe tartozó hatósági intézkedés alatt álló gyermek esetében az esetmenedzser:

  • Együttműködik a megelőző pártfogó felügyelővel
  • Tájékoztatja a gyámhivatalt a gyermek veszélyeztetettségére utaló körülményekről
  • Elkészíti az egyéni gondozási- nevelési tervet, szervezi annak megvalósítását
  • Közreműködik a családból kiemelt gyermek visszahelyezésében és utógondozásában.
  • A gyermek családba való visszahelyezése érdekében együttműködik a gyermekvédelmi gyámmal, ennek körében támogatja a szülőket, a családba fogadó személyt a nevelésbe vétel megszüntetéséhez szükséges feltételek megvalósításában, a gyermekkel való kapcsolattartásban.
  • A nevelésbe vételt követően és annak minden felülvizsgálata előtt az esetmenedzser a gyermeket gondozási helyén felkeresi, tájékozódik a beilleszkedéséről, valamint a gyermek látogatásának lehetőségeiről, kivéve, ha a gyermek nem örökbe fogadható.
  • A nevelésbe vétel időtartama alatt az esetmenedzser folyamatosan kapcsolatot tart a gyermek- gondozási helyével, a területi gyermekvédelmi szakszolgálattal, a gyermekvédelmi gyámmal, ha a kapcsolattartás elősegítése a gyermek visszahelyezésének az érdekében áll.
  • Az esetmenedzser javaslatot tehet a kapcsolattartás formájának ás módjának a megváltoztatása iránt a gyámhivatal felé, ha a szülő, vagy a kapcsolattartásra jogosult személy körülményeiben, életvitelében beállott változás ezt indokolttá teszi.

 

A gyermeknevelésbe vételének felülvizsgálata során a család és gyermekjóléti központ tájékoztatja a gyámhivatalt:

  • A gyermeknek a szülővel, valamint más kapcsolattartásra jogosult személlyel való kapcsolatának alakulásáról
  • A szülők élet körülményeinek alakulásáról.
  • A családba fogadás lehetőségéről.

 

Az esetmenedzser a visszahelyezett gyermek utógondozását a gyámhivatal határozata alapján látja el, továbbá együttműködik a az otthont nyújtó ellátást, illetve területi gyermekvédelmi szakszolgáltatást végző intézménnyel.

  • Segíti a gyermek családjába történő visszailleszkedését
  • lakókörnyezetébe történő beilleszkedését
  • Tanulmányi folytatását
  • Az iskolai végzettségének, szakképzettségének megfelelő munkahely felkutatását.

 

Jelzőrendszer járási szintű koordinálása

 

A család és gyermekjóléti központ a jelzőrendszeri feladatokra illetve azok koordinálására jelzőrendszeri tanácsadót rendel ki.

A család és gyermekjóléti központ koordinálja a martonvásári járáshoz tartozó jelzőrendszerek munkáját:

  • Szakmai támogatást nyújt a szakmaközi megbeszélések, az éves szakmai tanácskozás szervezéséhez, valamint az éves jelzőrendszeri intézkedési tervek elkészítéséhez és összehangolásához.
  • Összegyűjti a települések jelzőrendszeri felelősei által elkészített helyi jelzőrendszeri intézkedési terveket.
  • Segítséget nyújt a jelzőrendszer tagjai és a család és gyermekjóléti szolgálatok közötti konfliktusok feloldásában.
  • Megbeszélést kezdeményez a jelzőrendszerek működésével kapcsolatban.

 

  • Megteszi a Gyvt. 17§. szerinti jelzést a gyámhivatal felé, miszerint ha a a jelzőrendszer szerinti szerv alkalmazottja a jelzési vagy együttműködési kötelezettségének nem tesz eleget, a gyámhatóság - jelzésre vagy hivatalból - értesíti a fegyelmi jogkör gyakorlóját és javaslatot tesz az érintett személlyel szembeni fegyelmi felelősségre vonás megindítására.

 

  • A kapcsolati erőszak és emberkereskedelem áldozatainak a segítése érdekében folyamatos kapcsolatot tart az Országos Kríziskezelő és Információs telefonszolgálattal.

 

  • A gyermek bántalmazására, elhanyagolására vonatkozó jelzéssel érintett személy részére nem megtevő személyére vagy intézményre, biztosítható betekintés a zártan kezelendő, adatokat tartalmazó irat azon részébe, amelyből következtetés vonható le a jelzést.

 

 

1.1.2. Család és gyermekjóléti szolgálat

 

Családsegítés a gyermekjóléti szolgáltatással egy szolgáltató - a család- és gyermekjóléti szolgálat - keretében működtethető.

A család és gyermekjóléti szolgálat ellátja a 1997. évi XXXI. – a gyermekek védelméről és gyámügyi igazgatásáról szóló- Törvényben előírt gyermekjóléti szolgáltatási feladatokat, valamint az 1993. évi III. törvény – a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról- előírt családsegítési feladatait.

 

A gyermekjóléti szolgáltatás olyan, a gyermek érdekeit védő speciális személyes gondoskodási szolgáltatás, amely a szociális munka módszereinek és eszközeinek felhasználásával szolgálja a gyermek testi és lelki egészségének, családban történő nevelkedésének elősegítését, a gyermek veszélyeztetettségének megelőzését, a kialakult veszélyeztetettség megszüntetését, illetve a családjából kiemelt gyermek visszahelyezését.

 

A gyermekjóléti szolgáltatás feladata a gyermek testi, lelki egészségének, családban történő nevelésének elősegítése érdekében:

 

  • A gyermeki jogokról és a gyermek fejlődését biztosító támogatásokról való tájékoztatás, a támogatásokhoz való hozzájutás segítése,
  • Családtervezési, a pszichológiai, a nevelési, az egészségügyi, a mentálhigiénés és a káros szenvedélyek megelőzését célzó tanácsadás vagy az ezekhez való hozzájutás megszervezése,
  • A válsághelyzetben lévő várandós anya támogatása, segítése, tanácsokkal való ellátása, valamint szociális szolgáltatásokhoz és gyermekjóléti alapellátásokhoz, különösen a családok átmeneti otthonában igénybe vehető ellátáshoz történő hozzájutásának szervezése,
  • A szabadidős programok szervezése,
  • A hivatalos ügyek intézésének segítése.

 

 A gyermekjóléti szolgáltatás feladata a gyermek veszélyeztetettségének megelőzése érdekében:

 

  • Folyamatosan figyelemmel kíséri a településen élő gyermekek szociális helyzetét, veszélyeztetettségét.
  • A gyermekjóléti szolgálat - összehangolva a gyermekeket ellátó egészségügyi és nevelési-oktatási intézményekkel, illetve szolgálatokkal - szervezési, szolgáltatási és gondozási feladatokat végez.
  • A veszélyeztetettséget észlelő és jelző rendszer működtetése, a nem állami szervek, valamint magánszemélyek részvételének elősegítése a megelőző rendszerben,
  • A veszélyeztetettséget előidéző okok feltárása és ezek megoldására javaslat készítése,
  • A gyermekvédelmi rendszerben meghatározott személyekkel és intézményekkel való együttműködés megszervezése, tevékenységük összehangolása,
  • Meghallgatja a gyermek panaszát, és annak orvoslása érdekében megteszi a szükséges intézkedést.
  • Tájékoztatás az egészségügyi intézményeknél működő inkubátorokból, illetve abba a gyermek örökbefogadáshoz való hozzájárulás szándékával történő elhelyezésének lehetőségéről.
  • Szervezi a - legalább három helyettes szülőt foglalkoztató - helyettes szülői hálózatot, illetve működtetheti azt, vagy önálló helyettes szülőket foglalkoztathat,
  • Segíti a nevelési-oktatási intézmény gyermekvédelmi feladatának ellátását,
  • Felkérésre környezettanulmányt készít,
  • Kezdeményezi a települési önkormányzatnál új ellátások bevezetését,
  • Biztosítja a gyermekjogi képviselő munkavégzéséhez szükséges helyiségeket,
  • Részt vesz a külön jogszabályban meghatározott Kábítószerügyi Egyeztető Fórum munkájában.

 

A gyermekjóléti szolgáltatás feladata a kialakult veszélyeztetettség megszüntetése érdekében

 

  • Elősegíti a gyermekkel és családjával végzett szociális munkával (a továbbiakban: szociális segítőmunka) elősegíteni a gyermek problémáinak rendezését, a családban jelentkező működési zavarok ellensúlyozását,
  • A családi konfliktusok megoldásának elősegítése, különösen a válás, a gyermekelhelyezés és a kapcsolattartás esetében kezdeményezi egyéb gyermekjóléti alapellátások igénybevételét,
  • A szociális alapszolgáltatások igénybevételét,
  • Egészségügyi ellátások igénybevételét,
  • Pedagógiai szakszolgálatok igénybevételét.

 

A családsegítő szolgáltatás:

 

  • Olyan személyes gondoskodási forma, amely a szociális vagy mentálhigiénés problémák, illetve egyéb krízishelyzet miatt segítségre szoruló személyek, családok számára az ilyen helyzethez vezető okok megelőzése, a krízishelyzet megszüntetése, valamint az életvezetési képesség megőrzése céljából nyújt segítséget.

 

  • A családok segítése érdekében veszélyeztetettséget és krízishelyzetet észlelő jelzőrendszer működik. A jegyző, a járási hivatal, továbbá a szociális, egészségügyi szolgáltató, intézmény, valamint a pártfogói felügyelői és a jogi segítségnyújtói szolgálat jelzi, az egyesületek, az alapítványok, a vallási közösségek és a magánszemélyek jelezhetik a családsegítést nyújtó szolgáltatónak, intézménynek, ha segítségre szoruló családról, személyről szereznek tudomást.

 

  • A jelzőrendszer jelzései alapján a családsegítést nyújtó szolgáltató, intézmény feltérképezi az ellátási területen élő szociális és mentálhigiénés problémákkal küzdő családok, személyek körét, és személyesen felkeresve tájékoztatja őket a családsegítés bekezdésben megjelölt céljáról, tartalmáról.

 

A családsegítés szolgáltatás keretében biztosítani kell:

 

  • A szociális, életvezetési és mentálhigiénés tanácsadást,
  • Az anyagi nehézségekkel küzdők számára a pénzbeli, természetbeni ellátásokhoz, továbbá a szociális szolgáltatásokhoz való hozzájutás megszervezését,
  • A szociális segítőmunkát, így a családban jelentkező működési zavarok, illetve konfliktusok megoldásának elősegítését,
  • Közösségfejlesztő programok szervezését, valamint egyéni és csoportos készségfejlesztést,
  • Tartós munkanélküliek, a fiatal munkanélküliek, az adósságterhekkel és lakhatási problémákkal küzdők, a fogyatékossággal élők, a krónikus betegek, a szenvedélybetegek, a pszichiátriai betegek, a kábítószer-problémával küzdők, illetve egyéb szociálisan rászorult személyek és családtagjaik részére tanácsadás nyújtását,
  • Kríziskezelést, valamint a nehéz élethelyzetben élő családokat segítő szolgáltatásokat,
  • A szociál- és nyugdíjpolitikáért felelős miniszter által kijelölt településen és fővárosi kerületben működő családsegítést ellátó szolgáltatónak a menedékjogról szóló törvényben meghatározott integrációs szerződésbe foglalt társadalmi beilleszkedés elősegítését.

 

A család és gyermekjóléti szolgálat tevékenységét kiegészítő egyéb szolgáltatások:

 

  • Tájékoztatási feladatai körében:
  • Szociális és egyéb információs adatokat gyűjt és tájékoztatja a szülőt és az ítélőképessége birtokában lévő gyermeket, mindazon jogokról, ellátásokról, támogatásokról, amelyek a családban történő biztonságos nevelkedéséhez hozzájárulnak.
  • Válsághelyzetben lévő várandós anyát az őt illetve a magzatot megillető jogokról, támogatásokról és ellátásokról.
  • Születendő gyermekek felnevelését nem vállaló, válsághelyzetben lévő várandós anyát a nyílt és titkos örökbefogadás lehetőségéről, joghatásairól.
  • Az örökbefogadó szülőt az örökbefogadás után követése körében igénybe vehető szolgáltatásokról.

 

  • Szociális segítő munka keretében:
  • Segíti az igénybevevőket a családban jelentkező működési zavarok ellensúlyozásában, a családban élő gyermek gondozásában.
  • Az igénybevevő szükségleteinek kielégítése, céljainak elérése érdekében számba veszi és mozgósítja az igénybevevő saját és a környezetében jelentkező erőforrásokat.
  • Koordinálja az esetkezelésben közreműködő szakemberek együttműködését.
  • Esetmegbeszéléseket és esetkonferenciákat szervez.
  • Legalább hathavonta értékeli az esetkezelés eredményességét.
  • Valamennyi család esetében legalább havi három személyes találkozást kell megszervezni és dokumentálni.

 

  • Ellátásokhoz, szolgáltatásokhoz való hozzájutás érdekében:
  • Figyelemmel kíséri az érintett személyt, családot veszélyeztető körülményeket, szükségleteket.
  • Ellátások közvetítése érdekében együttműködik a területén található szolgáltatókkal.
  • Válság helyzetben élő várandós anyát segíti a támogatásokhoz, szükség esetén átmeneti ellátásokhoz történő hozzájutásban.
  • Segíti a gyermeket és családját az átmeneti gondozáshoz.

 

  • A családban jelentkező nevelési problémák és hiányosságok káros hatásainak enyhítése céljából:
  • Szabadidős és közösségi programokat szervez a rossz szociális körülmények közt élő családok és gyermekek számára.
  • Kezdeményezi a köznevelési intézményeknél, egyháznál, kulturális intézményeknél a szabadidős programok szervezését.

 

  • Hivatalos ügyek közreműködésében való segítségnyújtás keretében:
  • Segítséget nyújt a szolgáltatást igénybevevők ügyeinek hatékony intézéséhez.
  • Tájékoztatást nyújt az igénybe vehető jogi képviselet lehetőségéről.
  • A gyámhivatal, valamint a család és gyermekjóléti központ felkérésére környezettanulmányt készít.
  • Tájékoztatást nyújt az örökbefogadott gyermek fejlődéséről és családba való beilleszkedéséről.

 

Ha a család és gyermekjóléti szolgálat a család és gyermekjóléti központ szakmai támogatását igényli, vagy a központ feladatkörébe tartozó intézkedés merülne, fel akkor esetmegbeszélést kezdeményez.

A gyermeket fenyegető közvetlen és súlyos veszély esetén a család és gyermekjóléti szolgálat haladéktalanul a család és gyermekjóléti központ értesítése mellett közvetlenül tesz javaslatot a hatósági intézkedésre.

 

1.1.3. Támogató szolgálat:

 

Alapvető feladata a fogyatékos személyek lakókörnyezetben történő ellátása, a fogyatékos személy önrendelkezésén alapuló önálló életvitelének megkönnyítése, elsődlegesen a lakáson kívüli közszolgáltatások elérésének segítésével, valamint önállóságának megőrzése mellett a lakáson belüli speciális segítségnyújtás biztosítása. A támogató szolgálat feladatai az alábbi szolgáltatási elemekre bonthatóak:

 

Tanácsadás

Az igénybe vevő bevonásával történő, jogait, lehetőségeit figyelembe vevő, kérdésére reagáló, élethelyzetének, szükségleteinek megfelelő vélemény-, javaslatkialakítási folyamatot jelent. A megfelelő információ átadása valamilyen egyszerű vagy speciális felkészültséget igénylő témában, amely cselekvésre, magatartásra ösztönöz, vagy nemkívánatos cselekvés, magatartás elkerülésére irányul. A fogyatékosság típusának figyelembevételével, valamint az egyéni speciális szükségletekre tekintettel segítséget nyújt ahhoz, hogy az ellátást igénybe vevő fizikai, mentális és szociális szükségletei biztosítottak legyenek. A segítségnyújtás mindig személyre szabottan, tervszerűen és a fejleszteni kívánt területre fókuszá1va történik.

A szakemberek "Támogató szolgálati adatlap Gondozási Napló" című nyomtatványt készítik el. A részletes feladatellátást és ennek megvalósulásait a gondozási lapon vezetik, és amelyre a gondozással kapcsolatos eseményeket feljegyzik. A segítők a fogyatékos személlyel, vagy a hozzátartozójával, törvényes képviselőjével közösen a fogyatékos személy állapotának és igényeinek megfelelően állapítják meg az ellátás módját, tartalmát. A szakember a fogyatékkal élők ellátása során segítséget nyújt ahhoz, hogy az ellátást igénybe vevő fizikai, mentális és szociális szükségletei biztosítottak legyenek.

 

Esetkezelés

Az igénybe vevő, vevők szükségleteinek kielégítésére (problémájának megoldására, illetve céljai elérésére) irányuló, megállapodáson, illetve együttműködésen alapuló, tervszerű segítő kapcsolat, amely során számba veszik és mozgósítják az igénybe vevő, vevők saját és támogató környezete erőforrásait, továbbá azokat a szolgáltatásokat és juttatásokat, amelyek bevonhatók a célok elérésébe, újabb problémák megelőzésébe.

Pedagógiai segítségnyújtás

Szocializációs, pedagógiai, andragógiai és gerontológiai eszközökkel végzett tervszerű tevékenység, folyamat, amely olyan viselkedések, attitűdök, értékek, ismeretek és képességek átadásának közvetlen és közvetett módját teszi lehetővé, gyakoroltatja, aminek eredményeként az igénybe vevő lehetőséget kap képességei kiteljesítésére, fejlődésében egy magasabb szint elérésére.

Gondozás

Az igénybe vevő bevonásával történő, tervezésen alapuló, célzott segítés mindazon tevékenységek elvégzésében, amelyeket saját maga tenne meg, ha erre képes lenne, továbbá olyan rendszeres vagy hosszabb idejű testi-lelki támogatása, fejlesztése, amely elősegíti a körülményekhez képest legjobb életminőség elérését, illetve a családban, társadalmi státuszban való megtartását, visszailleszkedését.

Étkeztetés

Gondoskodás hideg, illetve meleg ételről alkalmilag vagy rendszeresen a szolgáltatást igénybe vevő lakhelyén, szolgáltatónál, egyéb étkezdében vagy közterületen.

Gyógypedagógiai segítségnyújtás

A fogyatékosságból adódó akadályozottság kompenzációjára szolgáló - a gyógypedagógia körébe tartozó - komplex tevékenységrendszer az igénybe vevő, családja és környezete képességeinek legteljesebb kibontakoztatása, a funkciózavarok korrekciója és a rehabilitáció érdekében.

Felügyelet

Az igénybe vevő lakó- vagy tartózkodási helyén, illetve a szolgáltatásnyújtás helyszínén lelki és fizikai biztonságát szolgáló, személyes vagy technikai eszközzel, eszközökkel biztosított kontroll.

Háztartási vagy háztartást pótló segítségnyújtás

Az igénybe vevő segítése mindennapi életvitelében, személyes környezete rendben tartásában, mindennapi ügyeinek intézésében, valamint a személyes szükségleteinek kielégítésére szolgáló lehetőségek és eszközök biztosítása, ha ezt saját háztartásában vagy annak hiányában nem tudja megoldani.

 

Szállítás

Javak vagy szolgáltatások eljuttatása az igénybe vevőhöz, vagy az igénybe vevő eljuttatása a közszolgáltatások, szolgáltatások, munkavégzés, közösségi programok, családi kapcsolatok helyszínére, ha szükségleteiből adódóan mindezek más módon nem oldhatóak meg.

A fogyatékkal élők szállítási szükségleteit az intézmény használatában álló két darab (JSC909 forgalmi rendszámú, Opel Vivaró típusú kisbusz és PBC 234 forgalmi rendszámú Opel Vivaro akadálymentesített) személyszállító autóbusz segítségével tudjuk kielégíteni.

Készségfejlesztés

Az igénybe vevő társadalmi beilleszkedését segítő magatartásformáinak, egyéni és társas készségeinek kialakulását, fejlesztését szolgáló helyzetek és alternatívák kidolgozása, lehetőségek biztosítása azok gyakorlására.

Lakhatás

Az életkorhoz, egészségi állapothoz, családi állapothoz vagy helyzethez igazított, rövid vagy hosszú távú lakhatási lehetőség, amely elősegíti a személyes biztonságot és az emberi méltóság megőrzését, a tanulásban, a foglalkoztatásban és a közösségi életben való részvételt, illetve a családtagok közötti kapcsolat fenntartását.

Megkeresés

Szociális problémák által érintett vagy veszélyeztetett azon egyének közvetlen, illetve közvetett módon történő elérése vagy felkutatása (a releváns szolgáltatásokhoz való hozzájuttatás céljából), akik vélhetően jogosultak egy adott szolgáltatásra, de azt bármilyen okból elérni nem tudják.

Közösségi fejlesztés

Egy településrész, település vagy térség lakosságát érintő integrációs szemléletű, bátorító- ösztönző, informáló, kapcsolatszervező tevékenység, amely különböző célcsoportokra vonatkozó speciális igényeket tár fel, szolgáltatásokat kezdeményez, közösségi együttműködéseket valósít meg.

A támogató szolgálatunk feladata a fogyatékosság jellegének megfelelően

 

  • Segítő kapcsolat kialakítása és fenntartása,
  • Az alapvető szükségletek kielégítését segítő szolgáltatásokhoz, közszolgáltatásokhoz való hozzájutás biztosítása (speciális személyi szállítás, szállító szolgálat működtetése), a közösségi, a kulturális és a szabadidős programokban való egyenjogú részvétel elősegítése érdekében,
  • Munkavállalást, munkavégzést, képzést segítő szolgáltatások hozzáférésének megteremtése, a fogyatékos személy munkavégzését, munkavállalását segítő szolgáltatások elérhetőségének, igénybevételének elősegítése.
  • Az általános egészségi állapotnak és a fogyatékosság jellegének megfelelő egészségügyi-szociális ellátásokhoz, valamint a fejlesztő tevékenységhez való hozzájutás személyi és eszközfeltételeinek biztosítása, személyi segítéssel és eszközkölcsönzéssel.
  • Információnyújtás, ügyintézés, tanácsadás, a tanácsadást követően a társadalmi beilleszkedést segítő szolgáltatásokhoz való hozzájutás biztosítása
  • A jelnyelvi tolmácsszolgálat elérhetőségének biztosítása,
  • Segítségnyújtás a fogyatékos személyek kapcsolatkészségének javításához, családi kapcsolatainak erősítéséhez
  • Egyéni és csoportos foglalkoztató és rehabilitációs programok szervezésében való részvétel, önsegítő csoportok támogatása, készség – és képességfejlesztés megszervezése.
  • Egyes szociális alapellátási részfeladatok biztosítása a fogyatékos személyek speciális szükségleteihez igazodóan,
  • Segítségnyújtás a fogyatékos emberek társadalmi integrációjának megvalósulásához, valamint a családi, a közösségi, a kulturális, a szabadidős kapcsolatokban való egyenrangú részvételhez szükséges feltételek biztosítása,
  • A fogyatékos személy munkavégzését, munkavállalását segítő szolgáltatások elérhetőségének, igénybevételének elősegítése.

 

1.1.4. Házi segítségnyújtás

 

Házi segítségnyújtás keretében a szociális gondozó a lakásukon nyújt - szükség szerint segítséget - azoknak az öregségi nyugdíjkorhatár feletti vagy önmaguk ellátására részben képes személyeknek, akik az életvitelükhöz, személyi és környezeti tisztaságuk biztosításához, társas kapcsolataik ápolásához, kulturális igényeik kielégítéséhez, valamint érdekeik védelméhez ezt igénylik, ill. arra rászorulnak.

A házi segítségnyújtás keretében a szolgáltatást igénybe vevő személy saját lakókörnyezetében kell biztosítani az önálló életvitel fenntartása érdekében szükséges ellátást.

A házi segítségnyújtás keretében szociális segítést vagy személyi gondozást kell nyújtani.

A házi segítségnyújtás  két szolgáltatási elemet foglal magában:

  • a szociális segítést
  • személyi gondozást

Szociális segítés keretében biztosított ellátások

 

  • A lakókörnyezeti higiénia megtartásában való közreműködést,
  • A háztartási tevékenységben való közreműködést,
  • A veszélyhelyzetek kialakulásának megelőzésében és a kialakult veszélyhelyzet elhárításában történő segítségnyújtást,
  • Szükség esetén a bentlakásos szociális intézménybe történő beköltözés segítését.
  • Személyi gondozás keretében biztosítani kell
  • Az ellátást igénybe vevővel a segítő kapcsolat kialakítását és fenntartását,
  • Gondozási és ápolási feladatok elvégzését.
  • Segítségnyújtás veszélyhelyzet kialakulásának megelőzésében és a kialakult veszélyhelyzet elhárításában
  • Szükség esetén a bentlakásos szociális intézménybe történő beköltözés segítése

 

 

 

Személyi gondozás keretében ellátott feladatok:

 

A házi segítségnyújtás keretében személyi gondozásban részesülő személyre vonatkozóan egyéni gondozási tervet kell készíteni.

A házi segítségnyújtás módját, formáját és gyakoriságát a vezető gondozó vagy a gondozás irányítója a gondozási tervben foglaltak figyelembevételével határozza meg.

 

Az ellátást igénybe vevővel segítő kapcsolat kialakítása és fenntartása körében:

  • információnyújtás, tanácsadás és mentális támogatás
  • családdal, ismerősökkel való kapcsolattartás segítése
  • az egészség megőrzésére irányuló aktív szabadidős tevékenységben való közreműködés
  • ügyintézés az ellátott érdekeinek védelmében

Gondozási és ápolási feladatok körében:

  • mosdatás
  • fürdetés
  • öltöztetés
  • ágyazás, ágyneműcsere
  • inkontinens beteg ellátása, testfelület tisztítása, kezelése
  • haj, arcszőrzet ápolás
  • száj, fog és protézis ápolása
  • körömápolás, bőrápolás
  • folyadékpótlás, étkeztetés (segédeszköz nélkül)
  • mozgatás ágyban
  • decubitus megelőzés
  • felületi sebkezelés
  • sztómazsák cseréje
  • gyógyszer adagolása, gyógyszerelés monitorozása
  • vérnyomás és vércukor mérése
  • hely- és helyzetváltoztatás segítése lakáson belül és kívül
  • kényelmi és gyógyászati segédeszközök beszerzésében való közreműködés
  • kényelmi és gyógyászati segédeszközök használatának betanítása, karbantartásában való segítségnyújtás
  • a háziorvos írásos rendelésén alapuló terápia követése (a tevékenység elvégzéséhez való kompetencia határáig)

A rendszeres házi segítségnyújtás csak fertőzésmentes lakókörnyezetben rendelhető el. Ha fertőző beteg gondozása szükséges, ki kell jelölni egy gondozót, aki a fertőző állapot időtartama alatt kizárólag a fertőző beteget gondozza, ilyen esetben a fertőzés elkerülése érdekében szükséges tárgyi feltételeket és felkészítést biztosítani kell.

 

 

Gondozási szükséglet vizsgálata

 

Házi segítségnyújtás igénybevételét megelőzően vizsgálni kell a gondozási szükségletet. A szolgáltatás iránti kérelem alapján az intézményvezető, ennek hiányában a jegyző által felkért szakértő végzi el az igénylő gondozási szükségletének vizsgálatát. A gondozási szükséglet vizsgálata keretében meg kell állapítani azt, hogy az ellátást igénylő esetében szociális segítés vagy személyi gondozás indokolt, valamint a napi gondozási szükséglet mértékét. A megállapított gondozási szükségletet a működést engedélyező szerv felülvizsgálhatja és módosíthatja.

A házi segítségnyújtást a megállapított napi gondozási szükségletnek megfelelő időtartamban, de legfeljebb napi 4 órában kell nyújtani. Ha a gondozási szükséglet a napi 4 órát meghaladja, a szolgáltatást igénylőt az intézményvezető, ennek hiányában a jegyző által felkért szakértő tájékoztatja a bentlakásos intézményi ellátás igénybevételének lehetőségéről, ebben az esetben a szolgáltatást igénylő az intézményi elhelyezés időpontjáig napi 4 órában történő házi segítségnyújtásra jogosult.

 

Amennyiben a házi segítségnyújtás során

  • a szociális segítés biztosítása esetén személyi gondozási feladatok ellátása válik szükségessé, a gondozási szükséglet vizsgálatát ismételten el kell végezni,
  • a szakápolási feladatok ellátása válik szükségessé, a házi segítségnyújtást végző személy kezdeményezi az otthonápolási szolgálat keretében történő ellátást.

 

1.1.5. Idősek nappali ellátása

 

Az idősek nappali ellátása fontos területe az idősebb generáció közösségi életének. Enyhíti az egyedüllét és a magány érzését, segítséget nyújt a társas kapcsolatok ápolásában, a tartalmas időtöltésben. Hozzájárul a napi életritmus megtartásához.

A nappali ellátás elsősorban az időskoruk, egészségi állapotuk, mentális helyzetük, illetve hajléktalanságuk okán önmaguk ellátására részben képes felnőttek, pszichiátriai és szenvedély-betegek, demenciával küzdők ellátását szolgálja.

Az intézmény a nappali ellátást idősek klubja formájában, - ezen belül demenciával küzdő idősek nappali ellátása- szervezi meg.

A nappali ellátás keretében a helyi igényeknek megfelelő közösségi programokat szervezünk, helyet biztosítunk a közösségi szervezésű programoknak, csoportoknak, biztosítjuk, hogy a szolgáltatás nyitott formában, az ellátotti kör és az érdeklődő lakosság által egyaránt elérhető módon működjön.

 

3.5.1. Az idősek nappali ellátása keretében biztosított ellátások

 

Az idősek klubja a saját otthonukban élő idősek részére biztosítja a szabadidő hasznos eltöltését kulturált körülmények között. A nappali ellátás keretében lehetőség van a napi egyszeri meleg étkezés (szükség esetén diétás ebéd) biztosítására.

Az ellátásban részesülők szociális biztonságának megőrzése érdekében szolgáltatásokat nyújtunk, szervezünk és hangolunk össze; támogatjuk az ezekhez való hozzáférést.  Szolgáltatásainkkal segítséget nyújtunk a problémák megoldásában, krízishelyzetek megelőzésében és kezelésében, a lelki (mentális) egészség megtartásában, annak támogatásában.

 

A Klub főfeladatai:

•          Az egészségügyi és higiénés viszonyok javítása, a magányosság érzetének megszüntetése.

•          A napközbeni ellátás mellett megszervezi az idős emberek szabadidejének hasznos eltöltését.

 

A Klub által nyújtott fizikai ellátások: napi 2 alkalommal étkezés, tisztálkodás, mosás, egészségügyi ellátás (havi rendszeres orvosi ellenőrzés). Igény esetén a gondozott lakása rendben tartásának biztosítása.

 

A Klub által nyújtott pszichés gondozás: egyéni és csoportfoglalkozások, célzott beszélgetések, foglalkoztatás (a gondozott ezen keresztül hasznossá teheti önmagát). kapcsolattartás segítése a külvilággal, a gondozott családjával, közösségi tér biztosítása.

 

1.1.6. Tanyagondnoki szolgálat

 

A tanyagondnoki rendszer célja a külterületi, valamint a tanyasi lakott helyek intézményi hátrányainak enyhítése, az alapvető szükségletek kielégítését segítő szolgáltatásokhoz, közszolgáltatásokhoz, egyes alapellátásokhoz való hozzájutás biztosítása, az elszigeteltség feloldása.

Ennek a szolgáltatási formának jelentős szerepe van a területi hátrányok felszámolásában.

 

Feladata a különböző szolgáltatások megjelenítése, a lakosok ezekkel való kapcsolatának javítása, a közösségeken belül működő kapcsolatrendszerek megerősítése, ha szükséges működtetése, továbbá az egyéni és közösségi szintű igények kielégítésének biztosítása.”

Az alapszolgáltatási feladatok keretén belül a tanyagondnoki szolgálat - együttműködve a szolgáltatásokat végző intézményekkel - segítséget nyújt az ellátottaknak, hogy képesek legyenek otthonukban és lakókörnyezetükben önálló életvitelük fenntartásában, vagy egészségi állapotukból, mentális állapotukból, vagy egyéb okokból származó problémáik megoldásában.

A tanyagondnoki szolgálat keretében ellátandó alapszolgáltatási feladatok:

-          szociális információs szolgáltatás

-          családsegítésben való közreműködés

-          intézmények és az ellátott közötti kapcsolattartás elősegítése

-          házi segítségnyújtásban való közreműködés

-          iskolai, óvodai szállítás

 

A szociális ellátásokhoz való hozzáférés, az esélyegyenlőség biztosítása érdekében különös jelentőséggel bír a szociális jellegű ellátást vagy szolgáltatást igénylők megfelelő tájékoztatása.

Az információs szolgáltatás célja, hogy a szolgáltatásokat, ellátásokat igénylők megfelelő tájékoztatást kapjanak az ellátások hozzáférhetőségével és az igénybevételükre vonatkozó szabályokkal kapcsolatban.

 

1.1.7. Szociális étkeztetés

 

Az étkeztetés keretében a szociálisan rászorultaknak a legalább napi egyszeri meleg étkezéséről gondoskodni kell. Szociális étkezetés szolgáltatás Martonvásár város és Baracska község közigazgatási területén biztosított azok számára, akik azt önmaguk, illetve eltartottjaik részére tartósan vagy átmeneti jelleggel nem képesek biztosítani, különösen koruk, egészségi állapotuk, fogyatékosságuk, pszichiátriai betegségük, szenvedélybetegségük, vagy hajléktalanságuk miatt.

 

A szociális étkeztetés szolgáltatás nyújtásának egyéb vonatkozásai

 

A szociális étkeztetés alapszolgáltatás biztosításával az egészségügyi állapot szinten tartása várható, ugyanis a napi egyszeri meleg fő étkezéssel változatosabb, kiegyensúlyozottabb, ezáltal egészségesebb étrend biztosítható.

Ez hosszabb távon betegségmegelőző hatású, az egészségügyi vagy szociális okokból kialakult alultápláltság megelőzhető. Emellett kiemelkedő jelentősége van a napi egyszeri rendszeres személyes találkozásnak. Ez az idősek, egyedül élők életvezetését segíti, napi rendszeres programmá válik az ebéd meghozatala. Az ételkihordás lehetőséget ad arra, hogy az érintett segítséget kérjen, jelzést kaphatunk állapotának esetleges romlásáról, illetve hogy orvosi segítségre van szüksége.

 

II. Az intézménynek más intézményekkel történő együttműködésének módja

 

Az integrált feladatellátás színvonalas működtetése érdekében intézményünk igyekszik széles körű kapcsolatokat kiépíteni valamennyi olyan intézménnyel, szakemberrel és magánszeméllyel, civil szervezettel, egyházakkal, amelyek a minőségi és a hatékony szakmai munka végzését elősegítik.

 

Az együttműködéssel érintett szervek:

 

- Az intézmény fenntartójával

- Az ellátási terület önkormányzataival

- Más hasonló intézménnyel,

- Szociális bentlakásos intézményekkel,

- Alapszolgáltatást nyújtó intézményekkel

- Szakorvosi és kórházi ellátással

- Az ellátási terület háziorvosaival

- Járási hivatalokkal

- Megyei Kormány Hivatalokkal

- Gyermekvédelmi Szakellátással - közoktatási intézményekkel

- Védőnői szolgálatokkal

- Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatósággal

- Család-, Ifjúság- és Népesedéspolitikai Intézet

 

Az együttműködési területek között kiemelt jelentősége van az intézmény fenntartójával történő együttműködésnek, mely sokoldalú együttműködést jelent.

Kiterjed a költségvetési, így pénzügyi és gazdasági tevékenységre, e tevékenység ellenőrzésére, szakmai feladatellátás nyomon követésére, ellenőrzésére, a szakmai program szerinti működésre a kötelező feladatok ellátásában finanszírozási problémák megvalósításában az együttműködési megállapodásnak megfelelően

 

III. Ellátandó célcsoport jellemzői

 

Az intézmény biztosítja a járási, kistérségi és települési szintű szociális és gyermekvédelmi alapszolgáltatások biztosítását integrált formában. Az egyéni és közösségi szociális szükségleteknek és problémáknak megoldása a személyes gondoskodás felvállalt formáinak biztosításával – a kor, környezet, területi igények változásait figyelembe véve, hatályos jogszabályi előírásoknak megfelelően.

Célunk a szakszerű és hatékony, magas színvonalú feladatellátás az igénybevevők folyamatos megelégedettségére.

 

3.1.Család és gyermekjóléti központ

Az ellátottak köre az ellátási területen élő valamennyi gyermek, fiatal felnőtt és azok szülei, akik szociális, életvezetési, anyagi problémák, illetve a gyermek testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődésének veszélyeztetése miatt hatósági ügyük vitele során ellátásra szorulnak, valamint a speciális szolgáltatások valamelyikét igénylik.

Továbbá az ellátotti körbe tartoznak azok szociális vagy mentálhigiénés problémákkal küzdő, illetve egyéb krízishelyzet miatt segítségre szoruló személyek, családok, akik problémáik miatt hatósági intézkedésben részesülnek, valamint speciális szolgáltatásokat igényelnek.

 

3.2. Család és gyermekjóléti szolgálat

Az ellátottak köre az ellátási területen élő valamennyi gyermek, fiatal felnőtt és azok szülei, akik szociális, életvezetési, anyagi problémák, illetve a gyermek testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődésének veszélyeztetése miatt ellátásra szorulnak.

Az ellátotti körbe tartoznak a szociális vagy mentálhigiénés problémák, illetve egyéb krízishelyzet miatt segítségre szoruló személyek, családok.

Számukra nyújtunk szolgáltatást az ilyen helyzethez vezető okok megelőzésére, a krízishelyzet megszüntetésére, valamint az életvezetési képesség megőrzése céljából.

A kistérségen belül a lakónépesség száma az előző évekhez képest növekvő tendenciát mutat. A lakossági adatokból látható, hogy a Közép dunántúli régió, így a martonvásári kistérség is viszonylag kedvező demográfiai helyzetben élte meg az utóbbi évek népességcsökkenésének az arányát, hiszen a Martonvásári Járás lakónépességi adatai növekvő tendenciát mutatnak.

Az 1. számú táblázat és a 2. számú ábra a Martonvásári Járás lakosság adatait mutatja be.

 

1. sz. Táblázat: Martonvásári Járás lakosságadatai 2017-2020.

Település

Rang

Kistérség

Népességi adatok

2017.

2018.

2019.

Martonvásár

Járásszékhely város