Szent László Völgye Többcélú Kistérségi

Társulás Tanácsának

20/2017. (III. 30.) határozata

Szent László Völgye Többcélú Kistérségi Társulás

közbeszerzési szabályzatáról

 

 

Szent László Völgye Többcélú Kistérségi Társulás Tanácsa elfogadja a Társulás közbeszerzési szabályzatát a határozat melléklete szerint egységes szerkezetben.

 

A határozat végrehajtásáért felelős: elnök

A határozat végrehajtásának határideje: folyamatos

 

 

A Szent László Völgye Többcélú Kistérségi Társulás közbeszerzési szabályzatáról szóló

20/2017. (III.30.) határozat melléklete

 

 

 

Hatályos: 2017. március 30. napjától

 

I.

A közbeszerzési Szabályzat

Célja, tartalma, hatálya

 

1. A szabályzat célja: hogy rögzítse a Szent László Völgye Többcélú Kistérségi Társulás (továbbiakban: Társulás) és költségvetési szervei közbeszerzési eljárásai előkészítésének, lefolytatásának, belső ellenőrzésének felelősségi rendjét, a nevében eljáró, illetve az eljárásba bevont személyek, valamint szervezetek felelősségi körét és a közbeszerzési eljárások dokumentálási rendjét, összhangban a vonatkozó jogszabályokkal. 

 

2. Aszabályzat személyi hatálya kiterjed a Társulás, a munkaszervezeti feladatokat ellátó polgármesteri hivatal, a társulás fenntartásában működő költségvetési szervek, mint ajánlatkérők nevében eljáró és a közbeszerzési eljárásba bevont személyekre és szervezetekre.

 

Ahol a szabályzat jegyző számára ír elő feladatot ott a munkaszervezeti feladatokat ellátó polgármesteri hivatal vezetését ellátó jegyzőt kell érteni.

 

A bíráló bizottságba a társulásban részt vevő valamennyi önkormányzat delegálhat tagot, az összeférhetetlenségi szabályok betartása mellett.

 

3. Aszabályzat tárgyi hatálya kiterjed minden olyan – a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény (továbbiakban: Kbtv.) hatálya alá tartozó –  

• árubeszerzésre,
• építési beruházásra,
• szolgáltatás megrendelésre, valamint
• építési és szolgáltatási koncesszióra,

(továbbiakban: együttesen közbeszerzés) amelyek vonatkozásában a Kbtv. közbeszerzést, illetve koncessziós beszerzési eljárás lefolytatását írja elő, továbbá, ha a közbeszerzési értékhatárok azt kötelezővé teszik és a társulás, a polgármesteri hivatal, a társulás fenntartásában működő költségvetési szervek az ajánlatkérők.

 

4. A közbeszerzések tárgyai:

 

A közbeszerzés tárgya:

• árubeszerzés,
• építési beruházás,
• szolgáltatás megrendelése,
• építési koncesszió és
• szolgáltatási koncesszió.

 

a.) Árubeszerzés (Kbtv. 8. § (2) bekezdés):

Az árubeszerzés forgalomképes és birtokba vehető ingó dolog tulajdonjogának vagy használatára, hasznosítására vonatkozó jognak – vételi joggal vagy anélkül történő – megszerzése az ajánlatkérő részéről. Az árubeszerzés magában foglalja a beállítást és az üzembe helyezést is.

 

b.) Építési beruházás (Kbtv. 8. § (3) bekezdés):

Az építési beruházás a következő valamely munka megrendelése (és átvétele) az ajánlatkérő részéről:

a) aKbtv. 1. mellékletben felsorolt tevékenységek egyikéhez kapcsolódó munka kivitelezése vagy kivitelezése és külön jogszabályban meghatározott tervezése együtt;

b) építmény kivitelezése vagy kivitelezése és külön jogszabályban meghatározott tervezése együtt;

c) az ajánlatkérő által meghatározott követelményeknek megfelelő építmény bármilyen eszközzel vagy módon történő kivitelezése.

 

1. Szolgáltatás megrendelése (Kbtv. 8. § (4) bekezdés):

A szolgáltatás megrendelése – árubeszerzésnek és építési beruházásnak nem minősülő – olyan beszerzés, amelynek tárgya különösen valamely tevékenység megrendelése az ajánlatkérő részéről.

 

d.) Építési koncesszió (Kbtv. 8. § (5) bekezdés):

Az építési koncesszió A Kbtv. szerinti ajánlatkérő által, írásban megkötött visszterhes szerződés, amelynek keretében az ajánlatkérő a b.) pontban meghatározott építési beruházást rendel meg, és az ajánlatkérő ellenszolgáltatása az építmény hasznosítási jogának meghatározott időre történő átengedése vagy e jog átengedése pénzbeli ellenszolgáltatással együtt, amely együtt jár az építmény hasznosításához kapcsolódó működési kockázatnak a koncessziós jogosult általi viselésével.

 

e.) Szolgáltatási koncesszió (Kbtv. 7. § (6) bekezdés):

A szolgáltatási koncesszió a Kbtv. szerinti ajánlatkérő által, írásban megkötött visszterhes szerződés, amelynek keretében az ajánlatkérő a c.) pont szerinti szolgáltatás nyújtását rendeli meg, az ajánlatkérő ellenszolgáltatása a szolgáltatás hasznosítási jogának meghatározott időre történő átengedése vagy e jog átengedése pénzbeli ellenszolgáltatással együtt, amely együtt jár a szolgáltatás hasznosításához kapcsolódó működési kockázatnak a koncessziós jogosult általi viselésével.

 

Ha a közbeszerzés többféle, az a.)-e.) pontok szerinti beszerzési tárgyat foglal magában, a közbeszerzési eljárásra a beszerzés fő tárgya szerinti szabályokat kell alkalmazni, e körben további szabályokat a Kbtv. 22-24. §-ai határoz meg.

 

II.

a közbeszerzési eljárásokkal kapcsolatos közös szabályok

 

1. A közbeszerzés értékének meghatározása és értelmezése

 

A közbeszerzés értékén a közbeszerzés megkezdésekor annak tárgyáért az adott piacon általában kért, vagy kínált - általános forgalmi adó nélkül számított, a Kbtv. 16-20. §-aiban foglaltakra tekintettel megállapított - teljes ellenszolgáltatást kell érteni (a továbbiakban: becsült érték). A teljes ellenszolgáltatásba bele kell érteni az opcionális részt tartalmazó ajánlatkérés esetén az opcionális rész értékét.

 

A közbeszerzés megkezdésén a Kbtv. 3.§ 23. pontjában leírtakat kell érteni: a közbeszerzési vagy koncessziós beszerzési eljárást megindító vagy meghirdető hirdetmény feladásának időpontja, a hirdetmény nélkül induló eljárás esetében pedig az eljárást megindító felhívás vagy a tárgyalási meghívó megküldésének, ennek hiányában a tárgyalás megkezdésének időpontja.

 

A Kbtv. 16. § (2) bekezdése alapján a közbeszerzés becsült értékébe be kell számítani az ajánlatkérő által a részvételre jelentkezők, az ajánlattevők részére fizetendő díjat és kifizetést (jutalékot is), amennyiben az ajánlatkérő teljesít ilyen jellegű kifizetést a részvételre jelentkezők, az ajánlattevők részére.

 

Az árubeszerzés, a szolgáltatás, a tervpályázat, az építési beruházás becsült értéke megállapításakor a Kbtv. 16. – 20. §-ban leírtakat kell figyelembe venni.

 

2. A közbeszerzési értékhatárokat a Kbtv. 15. §-a rögzíti.

 

3. Az értékhatárokat szervezeti szinten kell értelmezni. Ha ajánlatkérő központból és tőle földrajzilag teljesen elkülönült szervezeti egységből áll, akkor is egy ajánlatkérőként kell kezelni.

 

4.A közbeszerzési igények tervezése

4.1. Ajóváhagyott költségvetési előirányzatok figyelembevételével a költségvetési év elején, a Kbtv. 42. § (1) bekezdésében foglalt előírás alapján legkésőbb március 31. napjáigéves összesített közbeszerzési tervet (a továbbiakban: közbeszerzési terv) kell készíteni az adott évre tervezett közbeszerzésekről.

 

A közbeszerzési tervet a Társulás Tanácsa jogosult jóváhagyni.

 

A közbeszerzési terv elkészítése előtt indítható közbeszerzési eljárás, amelyet a tervben szintén megfelelően szerepeltetni kell.

A Kbtv. 42. § (3) bekezdése alapján a közbeszerzési terv nem vonja maga után az abban megadott közbeszerzésre vonatkozó eljárás lefolytatásának kötelezettségét.

 

A közbeszerzési tervben nem szereplő közbeszerzésekre vagy a tervben foglaltakhoz képest módosított közbeszerzésekre vonatkozó eljárást is le lehet folytatni, ha az előre nem látható okból előállt közbeszerzési igény vagy egyéb változás merült fel. Ezekben az esetekben a közbeszerzési tervet módosítani kell az ilyen igény vagy egyéb változás felmerülésekor, megadva a módosítás indokát is.

 

A közbeszerzési tervet, valamint annak módosítását (módosításait) a saját honlapon, valamint a Közbeszerzési Adatbázisban közzé kell tenni. 

A közbeszerzési tervnek a honlapon a tárgyévet követő évre vonatkozó közbeszerzési terv honlapon történő közzétételéig kell elérhetőnek lenni. (Kbtv. 43. § (3) bek.)

 

A közbeszerzési terv közzétételéért a jegyző felelős.

 

4.2.A közbeszerzési terv összeállításához adatot szolgáltatnak

• a társulás fenntartásában működő költségvetési szervek,
• a polgármesteri hivatal szervezeti egységei.

 

Az adatszolgáltatók felelnek:

1. azért, hogy az éves közbeszerzési terv összeállításához szükséges, a 4.3. pont szerinti adatok legkésőbb az adott év március 10-ig a terv elkészítéséhez, a terv elkészítéséért felelős személy részére átadásra kerüljenek.
2. azért, hogy az éves közbeszerzési terv módosításához szükséges adatok, információk azok megismerését követő 5 munkanapon belül a terv elkészítéséért felelős személy részére átadásra kerüljenek.
3. az általuk szolgáltatott adatok tartalmáért.

 

4.3. A közbeszerzési tervben rögzíteni kell:

• a tervezett közbeszerzések elnevezését, tárgyát,
• a közbeszerzések pénzügyi forrásainak rendelkezésre állását,
• az egyes közbeszerzések megkezdésének tervezett időpontját,

-   a tervezett eljárás típusát.

 

1. A közbeszerzési tervet a jelen szabályzat1. számú melléklete szerint kell összeállítani.

 

5. A közbeszerzésekkel kapcsolatos feladatok ellátására – állandó jelleggel működő – külön önálló szervezeti egység nem kerül kialakításra.

 

Ha a közbeszerzés tárgya, sajátossága, nagyságrendje, bonyolultsága különleges szakértelmet igényel, vagy fokozott felelősséggel jár, az ajánlatkérő képviselője a közbeszerzés lebonyolítására külső szervezetet kérhet fel, vagy ideiglenes szervezetet hozhat létre.

 

A közbeszerzési eljárás előkészítése, a felhívás és a közbeszerzési dokumentumok elkészítése, valamint az ajánlatok értékelése során és az eljárás más szakaszában az ajánlatkérő nevében eljáró, illetve az eljárásba bevont személyeknek és szervezeteknek együttesen rendelkezniük kell a közbeszerzés tárgya szerinti szakmai, közbeszerzési, jogi és pénzügyi szakértelemmel.

 

6. Az ajánlatok elbírálására legalább 3 tagú (a Kbtv. 27. § (4) bekezdése alapján legalább 3 tagú)bírálóbizottságot hoz létre, amely írásbeli szakvéleményt és döntési javaslatot készít az ajánlatkérő nevében a közbeszerzési eljárást lezáró döntést meghozó  Társulás Tanácsa részére.

 

A bírálóbizottsági munkáról jegyzőkönyvet kell készíteni, melynek részét képezik a tagok indokolással ellátott bírálati lapjai.

 

A bírálóbizottság tagjairól a Társulás Tanácsa dönt.

 

7. A közbeszerzési eljárást megindító dokumentum végleges szövegét – a bírálóbizottság javaslata alapján – a Társulás Tanácsa hagyja jóvá. A jóváhagyott szövegnek megfelelő felhívás, hirdetmény közzétételéről a jegyző gondoskodik.

 

8. A közbeszerzési eljárást lezáró döntés meghozatalára a Társulás Tanácsa jogosult.

 

9. A közbeszerzési tevékenység irányításával, valamint a feladatok megszervezésével és megvalósításával kapcsolatos feladatok és hatáskörök.

 

9.1. A közbeszerzési tevékenység irányításáért a jegyző felelős.

 

Feladata különösen:

• felügyeli a közbeszerzések teljes folyamatát, rendszeresen ellenőrzi a közbeszerzési eljárásban bevont dolgozók és egyéb személyek tevékenységét,
• azonnal köteles kivizsgálni, minden közbeszerzést zavaró körülményt és minden olyan esetet, amely annak eredményét befolyásolhatja,
• jogkörében minden olyan intézkedést meg tesz, illetve köteles megtenni, amely a közbeszerzések lefolytatásának jogszerűségét és erkölcsi tisztaságát biztosítja,
• rendelkezik a közbeszerzésekkel kapcsolatos feladatok beosztására, s azt a dolgozók munkaköri leírásában rögzíti, stb. 

 

9.2. A közbeszerzési feladatainak előkészítése, szervezése és megvalósítása a jegyző feladata és hatásköre.

 

Ezen belül feladata különösen:

• a hirdetmény, a dokumentáció előkészítése és jóváhagyása, intézkedés a közzétételről,
• az állandó és az adott közbeszerzési eljárásban érvényesíteni kívánt pénzügyi, jogi követelmények meghatározása,
• a közbeszerzési dokumentumok elkészítésében közreműködő alkalmazottak, szakértőként megbízott személyek vagy gazdálkodó szervezetek, kiválasztása, azokra javaslattétel,
• folyamatosan vizsgálja, hogy a közbeszerzések pénzügyi fedezete biztosított-e,
• rendszeresen ellenőrzi a teljesítések szerződésszerűségét, a szolgáltatás és ellenszolgáltatás, arányát és összhangját,
• gondoskodik a közbeszerzésekkel kapcsolatos adminisztrációs feladatok ellátásáról,
• azonnal tájékoztatja a szervezet vezetőjét, ha feladatkörébe tartozó munkájának végzése során szabálytalanságot vagy szervezetünk működési köre vonatkozásában célszerűtlenséget tapasztal, továbbá ezzel kapcsolatban a jogkör gyakorlójánál intézkedés megtételét kezdeményezi, stb.,
• a jelen szabályzatban és a Kbtv.-ben meghatározott egyéb feladatok végrehajtása.

 

10. A közbeszerzési eljárás nyilvánossága

 

A Kbtv. 37.-39 §-ai, valamint 43.§-a alapján köteles az ott felsorolt adatokat, információkat a közzétételéről gondoskodni.

 

A közzétételi kötelezettség határidőre történő teljesítéséért a jegyző felelős. 

 

11. Az éves statisztikai összegzés

 

A Kbtv. 43. § (1) bekezdés g) pontjában foglalt előírás alapján – az éves beszerzéseiről a 44/2015. (XI. 2.) MvM rendelet 40. §-ában meghatározott minta szerint – éves statisztikai összegzést köteles készíteni, melyet legkésőbb a tárgyévet követő év május 31-ig meg kell küldeni a Közbeszerzési Hatóságnak.

 

Az éves statisztikai összegzés elkészítéséért a jegyző felelős.

 

12. A közbeszerzési eljárás megkezdésének feltétele a fedezet rendelkezésre állása, illetve arra vonatkozó garancia, hogy az a teljesítéskor rendelkezésre fog állni. Ezt a közbeszerzési eljárás megkezdésekor a Martonvásár Polgármesteri Hivatal Gazdasági Osztálya köteles ellenőrizni, és a kötelezettségvállalás szabályait megfelelően alkalmazni.

 

13. A 44/2015. (XI. 2.) MvM rendelet alapján elkészítendő és közzéteendő hirdetmények összeállításáért és közzétételéért a jegyző felelős.

A hirdetményeket az elnök hagyja jóvá.

 

14. Az ajánlatkérő a szerződések kötésére vonatkozó előírások (kötelezettségvállalás, pénzügyi ellenjegyzés stb.) betartásával köti meg a szerződést az eljárás nyertesével. Amennyiben az eljárás nyertese visszalép - és az ajánlati felhívásban és a döntésben ezen kitétel  szerepel - akkor ajánlatkérő jogosult az eredmény kihirdetésekor a következő legkedvezőbb ajánlatot tevővel megkötni a szerződést.

 

15. A szerződés teljesítésével, módosításával, megszüntetésével kapcsolatos feltételekre vonatkozó előírásokra a Kbtv., illetve egyéb kérdésekben a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

 

16. A beszerzésekkel kapcsolatos feladatok gyorsabb és rugalmasabb, valamint költségkímélőbb ellátása érdekében ajánlatkérő a gazdasági forgalomban részt vevő szervezetek és személyek tájékoztatása céljából – a Kbtv. 38. §-ban biztosított választási lehetőséggel élve – nem készít és nem jelentet meg az adott évre vonatkozó közbeszerzésekről előzetes összesített tájékoztatót.

 

17. Az ajánlatkérő köteles az ajánlattevőt vagy részvételre jelentkezőt írásban tájékoztatni az eljárás vagy az eljárás részvételi szakaszának eredményéről, az eljárás eredménytelenségéről, az ajánlattevő vagy részvételre jelentkező ajánlatának, illetve részvételi jelentkezésének érvénytelenné nyilvánításáról, valamely gazdasági szereplő kizárásáról, valamint ezek részletes indokáról, az erről hozott döntést követően a lehető leghamarabb, de legkésőbb három munkanapon belül. (Kbtv. 79. §)

 

18.Összeférhetetlenség

 

A Kbtv. 25. §-a szerint kell megítélni az összeférhetetlenség fennállását.

 

III.

Az uniós értékhatárt elérő értékű közbeszerzések szabályai

 

1. A Kbtv. 49. §-a alapján a közbeszerzési eljárás lehet:

a) nyílt eljárás,

b) meghívásos eljárás,

c) innovációs partnerség,

d) tárgyalásos eljárás,

e) versenypárbeszéd,

f) hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárás.

 

2. Az ajánlati és részvételi felhívást a 44/2015. (XI. 2.) MvM rendeletben meghatározott minta szerinti hirdetmény útján kell közzétenni.

 

3. A Kbtv. 50. § (2) bekezdés alapján az ajánlatok értékelési szempontját az eljárást megindító felhívásnak tartalmaznia kell. Ha a gazdaságilag legelőnyösebb ajánlatot nem kizárólag az ár vagy kizárólag a Kbtv. 78. § szerint meghatározott költség alapján választják ki, a gazdaságilag legelőnyösebb ajánlatra vonatkozó értékelési szempontok súlyozását (kivételesen sorrendjét) is fel kell tüntetni.

 

4. Az ajánlatok értékelési szempontjainak kiválasztására – a bírálóbizottság javaslata alapján – a Tanács jogosult.

 

5. Az eljárásban való részvétel ajánlati biztosíték (Kbtv. 54. §) adásához kötése és az ajánlati biztosíték módjának (Kbtv. 54. § (2) bekezdés), valamint mértékének meghatározása  – a bírálóbizottság javaslata alapján – a Tanács joga és feladata.

 

Az ajánlati vagy ajánlattételi felhívásban meg kell határozni:

• az ajánlati biztosíték befizetési helyét,
• az ajánlatkérő fizetési számlaszámát,
• a befizetés igazolásának módját.

 

6. Az ajánlati biztosíték teljesítésének felülvizsgálata, ellenőrzése a jegyző feladatát képezi.

 

7. Az ajánlati biztosítékot a Kbtv. 54. § (5) bekezdése szerinti esetekben vissza kell fizetni.

 

8. A Kbtv. 54. § (6) bekezdése alapján, ha az ajánlattételi eljárásban való részvétel ajánlati biztosíték adásához lett kötve a pénzben teljesített biztosíték kétszeres összegét, egyéb esetekben a biztosíték mértékének megfelelő összeget tíz napon belüli meg kell fizetni
   • az ajánlattevők részére, ha az eljárás eredményéről az ajánlati kötöttség felhívásban meghatározott vagy meghosszabbított fennállásának ideje alatt nem lettek tájékoztatva az ajánlattevők,
   • a nyertes ajánlattevő, valamint – amennyiben az összegzésben megjelölésre került – a második legkedvezőbb ajánlatot tevő részére, ha ajánlatkérő a szerződést nem köti meg, kivéve a Kbtv. 131. § (9) bekezdése szerinti esetben. 

 

9. Ha az ajánlattételi eljárásban való részvétel ajánlati biztosíték adásához lett kötve és annak visszafizetésére kerül sor, a visszafizetés teljesítéséről a jegyző köteles gondoskodni.

 

10. A bizottság(ok) tagjainak kiválasztásánál fokozottan be kell tartani a Kbtv.-nek az összeférhetetlenségre vonatkozó szabályait.

 

Az ajánlatok, a részvételi jelentkezések elbírálására létrehozott bírálóbizottság tagja, az elbírálásba bevont szakértő, valamint a közbeszerzési eljárást lezáró határozatot hozó személy nem lehet az, akivel szemben a Kbtv. 24. §-ban meghatározott összeférhetetlenségi okok állnak fenn.

A bizottsági tagoknak írásban nyilatkozni kell arról, hogy megfelelnek az összeférhetetlenségi követelmények, nem áll fenn összeférhetetlenség.

 

11. A nem elektronikusan beadott ajánlatok és részvételi jelentkezések
    • felbontásáról és
    • a Kbtv. 68. § (4)-(5) bekezdésében foglalt adatok ismertetéséről

a Kbtv. 68. § (6) bekezdése alapján jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyet a bontástól számított öt napon belül meg kell küldeni az összes ajánlattevőnek, illetve részvételre jelentkezőnek.

 

A jegyzőkönyvnek legalább a következőket kell tartalmaznia:

• az ajánlat, részvételi jelentkezés felbontásának helyét, idejét,
• az ajánlatot, részvételi jelentkezést felbontó személyek nevét,
• az ajánlattevők, részvételi jelentkezést benyújtók nevét, székhelyét (lakóhelyét),
• az ajánlattevők, részvételi jelentkezők által kért ellenszolgáltatást,
• az ajánlattevők, részvételi jelentkezők által ajánlott egyéb, a bírálati szempontok alapján értékelésre kerülő tartalmi elemeket,
• a bontási eljárás során felmerült egyéb különleges körülményeket,
• az ajánlatot felbontók aláírását.

 

A jegyzőkönyv elkészítéséért a jegyző felelős.

 

A jegyzőkönyvnek az érintettek részére történő megküldéséért a jegyző felelős.

 

12. Az ajánlatok, a részvételi jelentkezések értékelése során a bírálóbizottság köteles megállapítani az ajánlatok érvényességét, illetve esetleges érvénytelenségét, továbbá az eljárásból kizárandó ajánlattevőket.

 

A Kbtv. 72-73. §-ai alapján érvénytelennek kell minősíteni az ajánlatot.

 

A Kbtv. 74. § (1) bekezdése alapján ki kell zárni az eljárásból azt az ajánlattevőt, részvételre jelentkezőt, alvállalkozót, vagy az alkalmasság igazolásában részt vevő szervezetet.

 

A Kbtv. 74. § (2) bekezdése határozza meg, hogy ki zárható ki az eljárásból.

 

13. Az ajánlatok, a részvételre jelentkezők értékelését követően az érintett ajánlattevőt, részvételre jelentkezőt írásban tájékoztatni kell kizárásáról, a szerződés teljesítésére való alkalmatlanságának megállapításáról, ajánlatának a Kbtv. szerinti egyéb okból történő érvénytelenné nyilvánításáról, valamint ezek részletes indokáról, az erről hozott döntést követően a lehető leghamarabb, de legkésőbb három munkanapon belül.

 

14. Az ajánlatok és a részvételi jelentkezések elbírálásának befejezésekor a Kbtv. 79. § (2) bekezdésében foglalt előírás alapján – a 44/2015. (XI. 2.) MvM rendelet szerint – írásbeli összegzést kell készíteni az ajánlatokról, illetve a részvételi jelentkezésekről.

 

Az írásbeli összegzés elkészítéséért, valamint a Kbtv. 79. §-ban meghatározottak részére történő megküldéséért a jegyző felelős.

 

15. Az egyes eljárások szabályai:
    1. a nyílt eljárást a Kbtv. 81   . §,
    2. a meghívásos eljárást a Kbtv. 82. – 84. §,
    3. a tárgyalásos eljárást a Kbtv. 85 – 89. §,
    4. versenypárbeszédet a Kbtv. 90. – 94. §,
    5. az innovációs partnerséget a Kbtv. 95.-97. §,
    6. a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárást a Kbtv. 98.-103. § szabályozza.

 

IV.

AZ UNIÓS ÉRTÉKHATÁR ALATTI ELJÁRÁSOK SZABÁLYAI

 

Szervezetünk a Kbtv. III. részének hatálya alá tartozó közbeszerzés megvalósításakor a Kbtv. második részében, valamint e szabályzat III. pontjában meghatározott szabályok szerint jár el – a Kbtv. 110. §-ban foglalt eltérésékkel.

 

V.

KÖZPONTOSÍTOTT KÖZBESZERZÉSHEZ VALÓ CSATLAKOZÁS

 

1. A központosított közbeszerzéshez való csatlakozásról a bírálóbizottság javaslata alapján a Társulás Tanácsa dönt.

 

2. A csatlakozási nyilatkozat, a megrendelés, valamint a szerződés megkötése az elnök feladata.

 

VI.

A közbeszerzések lebonyolításának
ellenőrzése

 

1. A közbeszerzési eljárások belső ellenőrzési rendszerben történő ellenőrzése a jegyzőhatáskörébe tartozik.

Az ellenőrzés során különös gondot kell fordítani a szabályszerűségre, az elbírálás szempontjainak előkészítésére, és azok érvényesítésére az elbírálás során.

 

2. Amennyiben a közbeszerzési eljárással kapcsolatban jogorvoslati eljárás indul, arról jegyző köteles a Társulás Tanácsát haladéktalanul tájékoztatni.

 

VII.

Záró rendelkezések

 

1. A ajánlatkérő által lefolytatott közbeszerzési eljárásokban résztvevők (az eljárásokba bevonásra kerülő külső személyek és szerveztek is) kötelesek a vonatkozó jogszabályok és a jelen szabályzat előírásait áttanulmányozni, értelmezni és az azokban foglaltak szerint a tőlük elvárható gondossággal eljárni.
2. Az 1. pontban megjelöltek – amennyiben megítélésük szerint szükségessé válik a jelen szabályzat kiegészítése, vagy módosítása – indokolt észrevételeikkel, illetve konkrét javaslataikkal kötelesek azt kezdeményezni.

3. Jelen szabályzat a Társulás Tanácsa általi elfogadás napján lép hatályba. Rendelkezéseit csak a hatálybalépését követően felmerült közbeszerzések esetében kell alkalmazni. A jelen szabályzat hatálybalépésével egyidejűleg a Társulás korábbi közbeszerzési szabályzata hatályát veszti.

 

Martonvásár,  2017. ...................

 

    ............................................                                        ..........................................

Elnök                                                                       Jegyző

 

 

Záradék: a Szent László Völgye Többcélú Kistérségi Társulás Tanácsa a Szent László Völgye Többcélú Kistérségi Társulás közbeszerzési szabályzatáról szóló …/2017. (III.30.) határozatával fogadta el.

.........................................                                                                                                                                                    1. számú melléklet

  önkormányzati hivatal

       költségvetési szerv

 

KÖZBESZERZÉSI TERV

 

201…. év

 

 

Tervezett közbeszerzés elnevezése, tárgya	A közbeszerzés pénzügyi forrásai				Közbeszerzés megkezdésének tervezett időpontja	A tervezett eljárás típusa
	Költségvetési támogatás	Saját forrás	Eu. támogatás	Egyéb forrás

 

 

Martonvásár, 201.. ……………….

 

                                                         ……………………..                                                                     …………………..

Elnök                                                                                     Jegyző