A társulásban résztvevő önkormányzatok – a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 87. §-a alapján – abból a célból, hogy a Szent László Völgye Többcélú Kistérségi Társuláshoz (a továbbiakban: Társulás) tartozó települések lakossága a helyi közszolgáltatásokat minél magasabb színvonalon vehesse igénybe, társulás keretében történő együttműködéssel, forrásaik célszerű és optimális felhasználásával biztosítják a közfeladatok minél magasabb szintű ellátását, s ennek érdekében 2013. június 30-i kezdő hatállyal az alábbi társulási megállapodást (a továbbiakban: Megállapodás) kötik, illetve hagyják jóvá:

 

I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

 

1. A Társulás neve: Szent László Völgye Többcélú Kistérségi Társulás

 

2. A Társulás székhely önkormányzata: Martonvásár Város Önkormányzata

A Társulás székhelye: 2462 Martonvásár, Budai út 13.

 

3. A Társulás társszékhelye: 2451 Ercsi, Fő u. 20.

 

4.    A Társulás tagjainak neve, székhelye:

 

4.1     Baracska Község Önkormányzata

Székhelye: 2471 Baracska, Kossuth u. 29. sz.

4.2.    Ercsi Város Önkormányzata

Székhelye: 2451 Ercsi, Fő utca 20. sz.

4.3.    Gyúró Község Önkormányzata

Székhelye: 2464 Gyúró, Rákóczi u. 49. sz.

4.4.    Kajászó Község Önkormányzata

Székhelye: 2472 Kajászó, Rákóczi u. 71. sz.

4.5.    Martonvásár Város Önkormányzata

Székhelye: 2462 Martonvásár, Budai út 13. sz.

4.6.    Ráckeresztúr Község Önkormányzata

Székhelye: 2465 Ráckeresztúr, Hősök tere 20. sz.

4.7.    Tordas Község Önkormányzata

Székhelye: 2463 Tordas, Szabadság u. 87. sz.

4.8.    Vál Község Önkormányzata

          Székhelye: 2473 Vál, Vajda J. u. 2.

4.9.    A Társuláshoz tartozó települések lakosságszámát a Megállapodás 1. függeléke, a Társulás tagjait képviselőket a Megállapodás 2. függeléke tartalmazza.

 

5.    A Társulás működési területe: a 4. pontban szereplő települési önkormányzatok közigazgatási területe.

 

6.    A Társulás bélyegzője: Szent László Völgye Többcélú Kistérségi Társulás felirattal ellátott körbélyegző, középen Magyarország címerével.

 

7.    A Társulás képviselete: a képviseletet a Társulás elnöke, akadályoztatása esetén az alelnöke, mindkettőjük akadályoztatása esetén a korelnök látja el.

 

8.    A Társulás jogállása: A Társulás önálló jogi személy.

8.1.    Gazdálkodására a költségvetési szervek működésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

8.2.    A Társulás önálló bankszámlával – fizetési számlával – rendelkezik.

8.3.    A Társulás, és az általa fenntartott helyi önkormányzati költségvetési szervek (a továbbiakban: Intézmény(ek)) költségvetését a Társulási Tanács önállóan, költségvetési határozatban állapítja meg. A társult önkormányzatok (a továbbiakban: Önkormányzatok) a Társulás fenntartásához évenként szükséges hozzájárulás összegét a IX/1. pontban rögzítettek szerint és esedékességgel utalják át.

8.4.    A Társulási Tanács munkaszervezeti feladatait a székhely szerinti polgármesteri hivatal, a Martonvásári Polgármesteri Hivatal (a továbbiakban: Hivatal) látja el.

8.5.    A Társulási Tanács a munkaszervezeti feladatokat ellátó Hivatal útján gondoskodik a Társulás költségvetésének végrehajtásával kapcsolatos feladatokról, melynek keretében ellátja – külön munkamegosztási megállapodás alapján – az Intézmény(ek) pénzügyi-gazdálkodási feladatait is.

8.6.    A Társulás csak olyan vállalkozásban vehet részt, amelyben felelőssége nem haladja meg vagyoni hozzájárulásának mértékét.

 

9.    A Társulás az Mötv. 88. § - 95. §-aiban foglalt szabályok szerint működik. 

 

II. A TÁRSULÁS ÁLTAL ELLÁTOTT FELADAT- ÉS HATÁSKÖRÖK

 

1.    Az Önkormányzatok az alábbi 2-7. pontban nevesített önkormányzati feladatok közös megvalósításában állapodnak meg, s ezen feladat és hatásköreik gyakorlását átruházzák a Társulásra.

 

2.[1]

 

2/A.[2]    Az egészségügyi alapellátás körében a fogorvosi ügyeleti ellátás, mint „Központi Fogorvosi Ügyelet” az Önkormányzatok közigazgatási területére kiterjedően:

2/A.1.[3]     Az ügyelet székhelye és ellátási helye: Az ügyelet székhelye: 2225 Üllő, Kossuth Lajos utca 22.; és ellátási helye: 2030 Érd, Budai út 3. fsz. 2.

2/A.2.      Ügyeleti idő (a székhelyen és ellátási helyen):

• szombaton 08.00 órától 16 óráig rendelőben, 16.00 órától 08.00 óráig készenlétben, telefonhívásra 20 percen belül rendelőben;
• vasárnap 08.00 órától 16 óráig rendelőben, 16.00 órától 00.00 óráig készenlétben, telefonhívásra 20 percen belül rendelőben;
• munkaszüneti, pihenő- és ünnepnapokon (amennyiben 1 vagy 2 nap, illetve ennél hosszabb szünet esetében az utolsó nap kivételével) 08.00 órától 16 óráig rendelőben, 16.00 órától 08.00 óráig készenlétben, telefonhívásra 20 percen belül rendelőben.
• munkaszüneti, pihenő- és ünnepnapokon (amennyiben 3 vagy több nap) az utolsó nap esetében 08.00 órától 16 óráig rendelőben, 16.00 órától 00.00 óráig készenlétben, telefonhívásra 20 percen belül rendelőben.

2/A.3.      A Társulás tagjai megállapodnak abban, hogy a Központi Fogászati Ügyelet ellátására a közbeszerzésekről szóló mindenkor hatályos jogszabályok rendelkezéseiben foglaltak figyelembe vételével történő egészségügyi vállalkozási, avagy ellátási szerződés útján történő megvalósítására vonatkozó döntés meghozatalára a Társulási Tanácsot hatalmazzák fel.

2/A.4. Az egészségügyi alapellátás körében a Központi Fogászati Ügyelet ellátásának 2.3. pont szerinti egészségügyi vállalkozási, avagy ellátási szerződés útján történő megvalósítását igénybe vevő tagok a Társulás tagjai közül:

• Baracska Község Önkormányzata,
• Gyúró Község Önkormányzata,         
• Kajászó Község Önkormányzata,
• Martonvásár Város Önkormányzata,  
• Tordas Község Önkormányzata
• Vál Község Önkormányzata.

 

3.[4]   Szociális alapszolgáltatás feladatkörben:

      3.1.  Családsegítés - Baracska Község, Gyúró Község, Kajászó Község, Martonvásár Város, Ráckeresztúr Község, Tordas Község, Vál Község Önkormányzata család- és gyermekjóléti szolgálat keretében;

3.2. Házi segítségnyújtás - Baracska Község, Gyúró Község, Kajászó Község, Martonvásár Város, Ráckeresztúr Község, Tordas Község, Vál Község Önkormányzata;

3.3.[5]

3.4. Támogató szolgáltatás - Baracska Község, Gyúró Község, Kajászó Község, Martonvásár Város, Ráckeresztúr Község, Tordas Község Önkormányzata;

3.5. Idősek nappali ellátása - Baracska Község, Gyúró Község, Kajászó Község, Martonvásár Város, Ráckeresztúr Község, Tordas Község Önkormányzata;

3.6. Falugondnoki, tanyagondnoki szolgáltatás - Baracska Község Önkormányzata;

3.7.[6]        

3.8.[7] Szociális étkeztetés – Baracska Község, Martonvásár Város Önkormányzata,

közigazgatási területére kiterjedően, Intézmény fenntartása útján.

 

4.[8]  

 

5.    Gyermekjóléti szolgáltatás: ezt az önkormányzati feladatot a Társulás Baracska Község, Gyúró Község, Kajászó Község, Martonvásár Város, Ráckeresztúr Község, Tordas Község, Vál Község Önkormányzata közigazgatási területére kiterjedően Intézmény fenntartása útján látja el, család- és gyermekjóléti szolgálat keretében.

 

5/A. Család- és gyermekjóléti központ által nyújtott szolgáltatás: Baracska Község, Gyúró Község, Ercsi Város, Kajászó Község, Martonvásár Város, Ráckeresztúr Község, Tordas Község, Vál Község Önkormányzata (Martonvásári Járás) közigazgatási területére kiterjedően, Intézmény fenntartása útján.

 

5/B.[9] Gyermekjóléti alapellátás feladatkörben gyermekek napközbeni ellátására családi bölcsőde: Baracska Község, Gyúró Község, Kajászó Község, Martonvásár Város, Ráckeresztúr Község, Tordas Község Önkormányzata vonatkozásában, Intézmény fenntartása útján (Szent László Völgye Segítő Szolgálat intézményi keretében)

 

5/C.[10] Gyermekjóléti alapellátás feladatkörben gyermekek napközbeni ellátása során étkeztetés megszervezése családi bölcsődében: Baracska Község, Gyúró Község, Kajászó Község, Martonvásár Város, Ráckeresztúr Község, Tordas Község Önkormányzata vonatkozásában, Intézmény fenntartása útján (Szent László Völgye Segítő Szolgálat intézményi keretében).

 

6.[11]

 

7.    Belső ellenőrzési feladatok: a Társulás a Társulásra, az Önkormányzatokra és az általuk fenntartott költségvetési szervekre kiterjedően a Társulási Tanács döntésétől függően:

• belső ellenőr(ök) foglalkoztatásával,
• vagy polgári jogi szerződéssel, külső erőforrás bevonása útján

látja el.

7.1. A társulás belső ellenőre a belső ellenőrzés keretében ellenőrzést végez:

• a társulásnál, illetve az irányítása alá tartozó bármely költségvetési szervnél,
• az alábbi társult önkormányzatoknál és az irányításuk alá tartozó bármely költségvetési szervnél:

• Baracska Község Önkormányzata,
• Gyúró Község Önkormányzata,
• Kajászó Község Önkormányzata
• Martonvásár Város Önkormányzata,
• Ráckeresztúr Község Önkormányzata,
• Tordas Község Önkormányzata,
• Vál Község Önkormányzata.

• a saját vagy az irányítása, felügyelete alá tartozó költségvetési szerv használatába, vagyonkezelésébe adott nemzeti vagyonnal való gazdálkodás tekintetében,
• az irányító szerv által nyújtott költségvetési támogatások felhasználásával kapcsolatosan a kedvezményezetteknél és a lebonyolító szerveknél, és
• az irányítása alá tartozó bármely, a köztulajdonban álló gazdasági társaságok takarékosabb működéséről szóló 2009. évi CXXII. törvény 1. § a) pontjában meghatározott köztulajdonban álló gazdasági társaságnál.

7.2. A belső ellenőr által teljesítendő szolgáltatásokat a társulás adott évi belső ellenőrzési terve tartalmazza, mely tartalmazza a képviselő-testületek által előzetesen jóváhagyott egyes önkormányzatokra vonatkozó éves belső ellenőrzési tervet, továbbá a társulásnál, illetve az irányítása alá tartozó költségvetési szerveknél végzendő belső ellenőrzési feladatokat is. Az önkormányzati szintű éves ellenőrzési tervet a belső ellenőr állítja össze előzetes kockázatelemzés és a vezetőkkel való egyeztetést követően.

7.3. Az elkészült ellenőrzési jelentéseket az ellenőrzött szervezeteknek, és az önkormányzatnak kell megküldeni egyeztetés, észrevételezés céljából. A leegyeztetett, elfogadott ellenőrzési jelentéseket 1 példányban a társulás székhely önkormányzata jegyzőjének, 1 példányban az ellenőrzöttnek kell megküldeni. Az éves ellenőrzési jelentést önkormányzatonként, illetve társulásra külön- külön köteles elkészíteni a belső ellenőr, melyet tárgyévet követő év február 15-ig megküld valamennyi jegyző részére, hogy azt a polgármester a zárszámadással együtt a képviselő-testület elé terjeszthesse.

7.4. A belső ellenőrzési feladatellátás forrása: központi támogatás, feladatellátási pénzügyi hozzájárulás. A belső ellenőrzési feladatok központi, külső forrásokból nem fedezett működési, fenntartási kiadásait az Önkormányzatok pénzügyi hozzájárulás címén lakosságszám arányosan közösen biztosítják.

 

8.    Településfejlesztés – területfejlesztés körében a Társulás alábbi tagjai az őket együttesen érintő fejlesztések, beruházások tárgyát érintő együttműködésben állapodnak meg:

• Baracska Község Önkormányzata,
• Ercsi Város Önkormányzata,
• Gyúró Község Önkormányzata,       
• Kajászó Község Önkormányzata,
• Martonvásár Város Önkormányzata,           
• Ráckeresztúr Község Önkormányzata,
• Tordas Község Önkormányzata,
• Vál Község Önkormányzata.

 

9.[12]     

 

10.[13]                Államháztartáson kívüli és belüli szervezetek támogatása körében tűzoltási, műszaki mentési szaktevékenység támogatására együttműködésben állapodnak meg az Önkormányzatok közigazgatási területére kiterjedően:

• Baracska Község Önkormányzata,
• Gyúró Község Önkormányzata,       
• Martonvásár Város Önkormányzata,           
• Ráckeresztúr Község Önkormányzata,
• Tordas Község Önkormányzata,
• Vál Község Önkormányzata.

 

 

 

III. A TÁRSULÁS DÖNTÉSHOZÓ SZERVE ÉS A TAGJAIT MEGILLETŐ SZAVAZATARÁNYOK

 

1.         A Társulás legfőbb döntéshozó szerve: a Társulási Tanács.

 

2.         Az Önkormányzatok képviselő-testületei megállapodnak abban, hogy a képviselő-testületek a Társulási Tanácsba az önkormányzatok mindenkori polgármesterét delegálják.

A polgármester akadályoztatása esetére, annak időtartamára a delegált személy – külön meghatalmazás nélkül – az őt helyettesítő alpolgármester, vagy az adott település képviselő-testületének – külön meghatalmazással rendelkező – tagja.

A helyettesként eljáró alpolgármester vagy képviselő-testületi tag jogai és kötelességei azonosak a polgármester jogaival és kötelességeivel.[14]

 

3.         A Társulási Tanács minden tagját egy szavazat illeti meg.

 

4.         A Társulási Tanács, mint testület látja el mindazokat a feladatokat, gyakorolja mindazokat a hatásköröket, amelyeket az Mötv., az Intézmény(ek) alapítói, fenntartói, irányító szervi jogkörének gyakorlására vonatkozó mindenkor hatályos jogszabályi rendelkezések, illetve jelen Társulási Megállapodás meghatároz.

 

IV. A TÁRSULÁSI TANÁCS ÜLÉSEI, DÖNTÉSHOZATALA

 

1.    A Társulási Tanács üléseit a Társulás székhelyén tartja.

1. .  A Társulási Tanács napirendjétől függően más helyen kihelyezett üléseket is tarthat.
2. A Társulási Tanács ülésén a társuló önkormányzatok jegyzői tanácskozási joggal részt vehetnek.

 

2.    A Társulási Tanács alakuló ülését a székhely település önkormányzatának polgármestere hívja össze.

 

3.    A Társulási Tanács az alakuló ülésén mondja ki megalakulását.

       A Társulási Tanács az alakuló ülésén megválasztja a Társulási Tanács elnökét, az alakuló, avagy az azt követő első ülésen elfogadja:

• a Társulás Szervezeti és Működési Szabályzatát,
• megválasztja az alelnököt,
• megválasztja a bizottságok tagjait.

 

4.    A Társulási Tanács üléseit szükség szerint, de évente legalább hatszor, a Társulási Tanács által meghatározott időpontban tartja.

 

5.    A Tanács ülését össze kell hívni a Társulási Tanács tagjai egynegyedének, a Társulás bizottságának, továbbá a Fejér Megyei Kormányhivatal vezetőjének az ülés összehívásának indokát tartalmazó indítványára, annak kézhezvételét követő 15 napon belül, az ülés indokának, időpontjának, helyszínének és napirendjének meghatározásával.

 

6.    Az ülést a Tanács elnöke, akadályoztatása esetén az alelnök, mindkét tisztségviselő együttes akadályoztatása esetén a korelnök hívja össze és vezeti.

 

7.    A Társulási Tanács ülésének előkészítésére, az előterjesztések tartalmi és formai követelményeire vonatkozó szabályokat a Társulás Szervezeti és Működési Szabályzata tartalmazza.

 

8.    A Társulási Tanács ülése nyilvános.

 

9.    A Társulási Tanács:

9.1.    zárt ülést tart összeférhetetlenségi, méltatlansági, kitüntetési ügy tárgyalásakor, fegyelmi büntetés kiszabása, valamint vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás esetén;

9.2.    zárt ülést tart az érintett kérésére választás, kinevezés, felmentés, vezetői kinevezés/megbízás adása, annak visszavonása, fegyelmi eljárás megindítása és állásfoglalást igénylő személyi ügy tárgyalásakor;

9.3.    zárt ülést rendelhet el a vagyonával való rendelkezés esetén, továbbá az általa kiírt pályázat feltételeinek meghatározásakor, a pályázat tárgyalásakor, ha a nyilvános tárgyalás a Társulás vagy más érintett üzleti érdekét sértené.

 

10.  A zárt ülésen a Társulási Tanács tagjai, a munkaszervezeti feladatokat ellátó polgármesteri hivatalt vezető jegyző, továbbá az Mötv. 46. § (3) bekezdésében meghatározott más személyek vehetnek részt.

 

11.  A Társulási Tanács akkor határozatképes, ha az ülésen a Társulási Tanács tagjainak több mint fele jelen van és a jelen lévő tagok által képviselt települések lakosságszáma meghaladja a Társulást alkotó települések lakosságszámának egyharmadát. A határozatképességet folyamatosan figyelemmel kell kísérni.

 

12.  A Társulási Tanács döntései meghozatalához, a javaslat elfogadásához – a 13. pontban foglaltak kivételével – legalább annyi tag „igen” szavazata szükséges, amely meghaladja a jelen lévő tagok szavazatainak felét, és az általuk képviselt települések lakosságszámának egyharmadát, melynek hiányában a Társulási Tanács a javaslatot elutasította.

 

13.  A minősített többséget igénylő javaslat elfogadásához legalább annyi tag „igen” szavazata szükséges, amely meghaladja a társulásban részt vevő tagok szavazatának felét és az általuk képviselt települések lakosságszámának a felét. Ennek hiányában a Társulási Tanács a javaslatot elutasította.

 

14.  Minősített többség szükséges:

14.1.  a 9.3. pont szerinti zárt ülés elrendeléséhez;

14.2.  a Társulás hatáskörébe utalt választás, kinevezés, felmentés, vezetői kinevezés/megbízás adása, illetőleg visszavonása, fegyelmi eljárás megindítása, fegyelmi büntetés kiszabása ügyében hozott döntésekhez;

14.3.  a Társulás Szervezeti és Működési Szabályzata elfogadásához, továbbá az Szervezeti és Működési Szabályzatban meghatározott további ügyekben;

14.4. a Társuláshoz való csatlakozás kérdésében.

 

15.  A Társulási Tanács döntését az ülésen határozat formájában nyílt szavazással hozza meg.

15.1.    A Társulási Tanács név szerinti szavazást tart:

• a Társulási Tanács tagjai legalább egynegyedének indítványára,
• továbbá a Szervezeti és Működési Szabályzatban meghatározott ügyekben.

Ugyanazon ügyben, egy alkalommal lehet név szerinti szavazást javasolni és tartani. Nincs helye név szerinti szavazásnak:

• bizottság létszáma és összetétele,
• ügyrendi javaslat

kérdéseiben.

15.2.    A Társulási Tanács titkos szavazást tarthat a IV/9. pontban meghatározott ügyekben.

15.3.    A nyílt szavazás, a név szerinti és a titkos szavazás módjának meghatározásáról a Szervezeti és Működési Szabályzat rendelkezik.

       15.4.    A Társulási Tanács ülésének vezetője állapítja meg a szavazás eredményét. Amennyiben a szavazás eredménye tekintetében kétség merül fel, úgy a Társulási Tanács bármely tagja kérésére a szavazást egy alkalommal meg lehet ismételni.

 

16.  A Társulási Tanács kizárólagos hatáskörébe tartozik:

16.1.    A Társulás elnöke és alelnöke megválasztása, tiszteletdíja megállapítása.

16.2.    A Társulás szervei tagjainak megválasztása.

16.3.    A Társulási Megállapodás módosításának kezdeményezése.

16.4.    Az éves költségvetés, valamint a zárszámadás elfogadása, módosítása, ennek keretében a tagi hozzájárulás évenkénti összegének megállapítása, a Társulás tagjával szembeni inkasszó benyújtásáról szóló döntés.

16.5.    A Társulás elnöke beszámolójának megtárgyalása, továbbá a Társulás tevékenységéről szóló éves beszámoló megtárgyalása és elfogadása, és annak eljuttatása a Társulást képező tagönkormányzatok számára a tárgyévet követő év március 31-éig.[15]

16.6.    A közös fejlesztésekről, beruházásokról való döntés, az intézményi fejlesztésekről, felújításokról történő döntés.

16.7.    A közös feladatellátást szolgáló megállapodások megkötése, intézmény irányító szervi jogának átadás-átvételéről döntés.

16.8.    A Társulás vagyonáról való rendelkezés.

16.9.    A Társulás Szervezeti és Működési Szabályzatának, éves munkatervének elfogadása, módosítása.

16.10.  A Társulás más társulással való együttműködésének, avagy annak megszüntetésének elhatározása, együttműködési megállapodás megkötése.

16.11.  Pályázatok benyújtásáról való döntés.

16.12.  Hitelfelvételről, szabad pénzeszközök felhasználásáról szóló döntés.

16.13.  A Társulásból kilépő taggal való pénzügyi elszámolás rendezése.

16.14.  A Társuláshoz, önkormányzati közös feladatellátáshoz történő csatlakozás elfogadása.

16.15.  A tag kizárásáról szóló döntés.

16.16.  Társulási Tanács által fenntartott Intézmények magasabb vezetői jutalmának megállapítása.

16.17.  A Társulás által fenntartott Intézmény(ek), gazdálkodó szervezet tekintetében – a pénzügyi és az ágazati jogszabályokban meghatározott – alapítói, irányító szervi jogkörben hozandó döntés.

16.18.  A közös feladatellátást szolgáló ellátási szerződés, egyéb polgári jogi szerződés megkötése, munkamegosztási megállapodás(ok) jóváhagyása.

 

17.  A Társulási Tanács üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni, melyet a Társulási Tanács elnöke a munkaszervezeti feladatokat ellátó Hivatalt vezető jegyző és a tagok sorából választott egy jegyzőkönyv-hitelesítő ír alá. A jegyzőkönyv elkészítéséről és a felterjesztéséről a Hivatalt vezető jegyző gondoskodik.

17.1.    A jegyzőkönyv tartalmára vonatkozóan az Mötv. 52. § (1) bekezdésében foglaltak az irányadóak.

17.2.    A zárt ülésről külön jegyzőkönyvet kell készíteni.

17.3.    A Társulási Tanács üléséről készült jegyzőkönyv(ek)et az ülést követő 15 napon belül meg kell küldeni a Fejér Megyei Kormányhivatalnak.    

 

18.  Az önkormányzatok képviselő-testületei a Társulást az Mötv. 41. § (4) bekezdése alapján átruházott hatáskör gyakorlása körében az alábbi döntési jogkörök gyakorlására jogosítják fel az Önkormányzatok által alapított és a Társulás részére fenntartói jogkörbe átadott, továbbá a Társulás által alapított Intézmény(ek) tekintetében:

18.1.    Intézményvezető, gazdálkodó szervezet vezetőjének megbízása, annak visszavonása, összeférhetetlenség megállapítása.

18.2.    Az intézmény irányító szervi jogkörök gyakorlása az önkormányzati feladatellátásra vonatkozó jogszabályi rendelkezések által megállapított körben.

18.3.    A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Sztv.), és a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló
1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.) mindenkori hatályos rendelkezéseiben foglalt, a fenntartói, irányítói jogkörbe tartozó ügyekben való döntés.

 

19.[16]    A Társulás keretében az általa fenntartott Intézmény tevékenységi körébe tartozó szociális alapellátások intézményi térítési díjainak, továbbá a gyermekjóléti alapellátás feladatkörben a gyermekek napközbeni ellátása, a gyermekvédelmi személyes gondoskodást nyújtó ellátások, azok igénybevétele és a fizetendő térítési díjaknak önkormányzati rendeletben történő szabályozására, s annak mindenkori jogszabályi rendelkezéseknek megfelelő felülvizsgálatára – a Társulási Tanács javaslatának figyelembe vételével – Martonvásár Város Önkormányzatának Képviselő-testülete jogosult.

19.1.[17] A térítési díjak megállapítására, annak módosítására vonatkozó önkormányzati rendelet tervezetet a Hivatal az érintett önkormányzatok polgármesterei részére, határidőről szóló tájékoztatással megküldi.

19.2.[18] Az Önkormányzatok Képviselő-testületei soron következő ülésükön, de legkésőbb 20 napon belül a rendelet-tervezetben foglaltakról véleményt nyilvánítanak, melyet a Hivatalt vezető jegyző részére írásban megküldenek.

19.3.    Amennyiben az Önkormányzat(ok) Képviselő-testülete(i) a tervezetben foglaltakkal nem ért(enek) egyet, úgy indokolással ellátott álláspontját(jukat) a rendelet megalkotását megelőzően a jegyzőnek a Társulási Tanács ülésén kell ismertetnie.

19.4.    Amennyiben az egyetértését meg nem adó Önkormányzat Képviselő-testülete indokolásában foglaltak megalapozottak, úgy a Társulási Tanács ülésén egyeztetett újabb javaslat szerinti 19.2. pontban foglalt eljárást ismételten le kell folytatni.

19.5.[19]

 

20.  A Társulási Tanács működésének további részletes szabályait a Társulás Szervezeti és Működési Szabályzata tartalmazza.

 

 

V. A TÁRSULÁSI TANÁCS TISZTSÉGVISELŐI, A TÁRSULÁSI TANÁCS BIZOTTSÁGAI, A TÁRSULÁS MUNKASZERVEZETE

 

1.    A Társulás elnöke:

1. A Társulás elnökét a Társulási Tanács az alakuló ülésén tagjai sorából, az önkormányzati választási ciklus idejére titkos szavazással választja meg.

1.2.    Az elnök személyére a Tanács bármely tagja javaslatot tehet. A Társulás elnökének megválasztásához minősített többség szükséges.

1.3.   A Társulási Tanács elnöke képviseli a Társulást, valamint ellátja a Társulás működésével kapcsolatos kiadmányozási, kötelezettségvállalási és utalványozási feladatokat. Távolléte, vagy akadályoztatása esetén a Társulás képviseletét az alelnök, együttes akadályoztatás esetén a korelnök látja el.

1.4.    Az elnök részletes feladatát és hatáskörét, továbbá tiszteletdíját a Társulás Szervezeti és Működési Szabályzata határozza meg.

 

2.    A Társulás alelnöke:

2.1.    A Társulási Tanács az önkormányzati választási ciklus időtartamára a saját tagjai sorából, titkos szavazással alelnököt választ.

2.2.    Az alelnök személyére a Tanács elnöke tesz javaslatot. A Társulási Tanács alelnökének megválasztásához minősített többség szükséges.

 

3.    A Társulás Pénzügyi Bizottsága:

3.1.    A Társulási Tanács a Társulás tevékenységének és gazdálkodásának ellenőrzésére háromtagú Pénzügyi Bizottságot hoz létre.

3.2.    A bizottság elnökét és további egy tagját a Tanács tagjai sorából kell megválasztani.

3.3.    A Pénzügyi Bizottság feladatai:

3.3.1.   Véleményezi a Társulás éves költségvetési javaslatát, és a végrehajtásáról szóló féléves, háromnegyed-éves, éves beszámoló tervezeteit.

3.3.2.   Figyelemmel kíséri a költségvetési bevételek alakulását, különös tekintettel a saját bevételekre, a vagyonváltozás alakulását, értékeli az azt előidéző okokat.

3.3.3.   Vizsgálja a hitelfelvétel indokait és gazdasági megalapozottságát, ellenőrizheti a pénzkezelési szabályok megtartását, a bizonylati rend és bizonylati fegyelem érvényesítését.

3.4.    A Pénzügyi Bizottság megállapításait haladéktalanul megküldi a Társulási Tanácsnak.
Ha a Társulási Tanács a vizsgálati megállapításokkal nem ért egyet, úgy a vizsgálati jegyzőkönyvet az észrevételeivel együtt megküldheti a Társulás gazdálkodásának ellenőrzésére jogosult Állami Számvevőszéknek.

3.5.   A Pénzügyi Bizottság feladatait és részletes működési szabályait a Társulás Szervezeti és Működési Szabályzatában határozza meg. A bizottság működésének szabályaira az Mötv. bizottságokra vonatkozó szabályait kell megfelelően alkalmazni.

 

4.[20]

 

5.    A Társulás munkaszervezete:

        5.1.   A Társulási Tanács döntéseinek előkészítését, döntései végrehajtásának szervezését a székhely település önkormányzatának polgármesteri hivatala: a Martonvásári Polgármesteri Hivatal (a továbbiakban: Hivatal) látja el.

   5.2.   A Polgármesteri Hivatal, mint munkaszervezet feladata különösen:

5.2.1.   A Társulási Tanács üléseinek, döntéseinek előkészítése, döntéseinek végrehajtása.

5.2.2.   A Társulás bizottságai üléseinek előkészítése.

5.2.3.   Adat és információ szolgáltatás az Önkormányzatok részére a Társulási Tanács és intézményei működéséről, feladatellátásáról.

5.2.4.   A Társulás hatáskörébe tartozó munkaügyi feladatok ellátása.

5.2.5.   A Társulási Tanács költségvetésének végrehajtásával, a költségvetési gazdálkodással kapcsolatos feladatok ellátása.

5.2.6.   A költségvetési gazdálkodás körében különösen:

5.2.6.1.  A Társulás és költségvetési szervei költségvetése tervezésének, a zárszámadás tervezetének előkészítése, pénzügyi-számviteli, gazdálkodási feladatainak ellátása.      Információszolgáltatás, a pénzforgalmi jelentések elkészítése.

5.2.6.2.  A Társulás által benyújtott pályázatokkal kapcsolatos elszámolási feladatok elvégzése a Közreműködő Szervezet, a Magyar Államkincstár, a kedvezményezett önkormányzatok, valamint egyéb szervek felé.

5.2.6.3.  A Társulás által fenntartott Intézmény(ek) működésével kapcsolatos éves elszámolások (különösen: az állami alap és kiegészítő hozzájárulások, az önkormányzati hozzájárulások, valamint létszám-elszámolások) elkészítése és dokumentált egyeztetése az érintett önkormányzatokkal az éves beszámoló (zárszámadás) elfogadását megelőzően.

5.2.6.4.  A Társulási Tanács egyedi határozatában foglalt feladatok végrehajtása, illetve pénzforgalmi elszámolásának elkészítése.

5.3.  A Hivatal – a Társulás működésével kapcsolatos feladatokat ellátó – köztisztviselői felett a munkáltatói jogokat a székhely szerinti jegyző gyakorolja. A jegyző munkáltatói jogkörében kijelöli azon köztisztviselő(ke)t, aki(k) a Társulási Tanács tagjaival a munkaszervezeti feladatok tekintetében kapcsolattartásra jogosult(ak) és köteles(ek), melyről – s annak változásairól – a Tanács tagjait tájékoztatja.

5.4.    A Társulás munkaszervezeti feladatainak ellátására vonatkozó további szabályokat a Társulás Szervezeti és Működési Szabályzatában kell meghatározni.

 

 

VI. A közös fenntartású intézmények

 

1.         Szent László Völgye Segítő Szolgálat

1.1.     Az Intézmény feladatai ellátását, alaptevékenységét az Szt. és a Gyvt. alapján végzi.

1.2.     Az Intézmény szakmailag önálló, amely egyszemélyi felelős vezetéssel látja el feladatait.

1.3.     Székhelye: 2462 Martonvásár, Szent László út 24.

1.4.     Az Intézmény ellátottjai számára nyitva álló helyiségeket biztosít a feladatellátásban részt vevő településeken - az intézmény alapító okiratában rögzítettek szerint - családsegítés, gyermekjóléti, valamint tanyagondnoki szolgáltatás tekintetében.

1.5.     Az Intézmény integráltan biztosítja települési szinten a család- és gyermekjóléti szolgálat, valamint járási szinten család- és gyermekjóléti központ működését.

1.6.[21] Az Intézmény gyermekjóléti alapellátás feladatkörben gyermekek napközbeni ellátására családi bölcsőde működését biztosítja a feladat ellátásában részt vevő települések részére.

 

2.[22]

 

 

VII. A TÁRSULÁS VAGYONA

 

1.       A Társulás saját vagyonnal rendelkezik, melyet a Társulás éves költségvetéséről szóló határozat mellékletében kell rögzíteni.

 

2.       A Társulás vagyona törzsvagyon vagy üzleti vagyon lehet. A Társulás vagyonát gyarapítja és a vagyon további részét képezi a Társulás döntéseivel szerzett vagy a Társulás tevékenysége révén keletkezett vagyon.

 

3.       A Társulás működése során a költségvetése terhére – az Intézmény(ek) finanszírozására rendelkezésre álló előirányzatokból – vásárolt, vagy egyéb jogcímen szerzett vagyon (ingatlan, tárgyi eszköz, egyéb ingóság, stb.) a Társulás tulajdonába kerül.

3.1.    A Társulás általi közös feladatellátás megszűnése esetén ezen vagyontárgyak megosztása a Társulás által fenntartott Intézmény(ek) működési területéhez tartozó önkormányzatok általi vásárláskor viselt költségek arányában történik, amennyiben a Társulás által benyújtott pályázat útján a működési területhez tartozó önkormányzatok biztosították a „saját” erőt.

3.2.    A 3.1. pont szerinti esetben a telephely, területi iroda, ellátottak számára nyitva álló helyiség fekvése szerint érintett önkormányzat váltja meg – a megszűnés időpontjában fennálló forgalmi értéken – a többi önkormányzatot megillető tulajdoni hányadot.

3.3.    Amennyiben az Intézmény(ek) székhelye szerinti ingatlanba, avagy telephelyeire pályázatok benyújtása útján történik az ingatlanokat érintően az ingóbeszerzés, úgy az ily módon beszerzett ingóságok tulajdonjoga a „saját erőt” biztosító önkormányzatot illeti meg.

 

4.       A Társulás megszűnése esetén a meglévő vagyon és annak szaporulata a Társulás tagjait a 3.1.-3.3. pont szerinti vagyoni hozzájárulásuk – amennyiben az nem állapítható meg, úgy a települések lakosságszáma – arányában illeti meg.

 

5.       A vagyon megosztása során az önkormányzatok az alábbi elvek figyelembevételével járnak el:

5.1.    a használatba adott ingatlanokat, s a meglévő ingóságok birtokát vissza kell bocsátani,

5.2.    a meglévő, tulajdonba adott ingóságokat természetben kell kiadni,

5.3.    a tulajdonba adott ingatlanok esetében az ingatlan tulajdonjoga az eredeti tulajdonost illeti meg.

 

6.       A Társulásból a tag általi kiválás esetén a taggal a 3.-5. pont eljárási rendje szerint el kell számolni azon megkötésekkel, hogy a Társulás tagja a vagyon kiadására csak az esetben tarthat igényt, ha az nem veszélyezteti a Társulás feladatának ellátását. Ebben az esetben a Társulás volt tagját a Társulással kötött szerződés alapján használati díj illeti meg, amennyiben a tartozását a Társulás felé maradéktalanul rendezte. A vagyon kiadását legfeljebb öt évre lehet elhalasztani.

 

7.       A Társulás tagjának vagyoni igénye kizárólag a tagsági jogviszonya időtartama alatt a vagyoni hozzájárulásával, avagy pályázati úton elnyert, illetőleg társulási vagyonból keletkezett társulási közös vagyon körére nézve keletkezhet, mely a tagsági jogviszony megszűnése időpontjától érvényesíthető.

 

8.       A Társulásból kiváló tag az őt megillető vagyonrész kiadására mindaddig nem tarthat igényt, amíg a vagyon hasznosítására külső harmadik személlyel a tagsági jogviszonya alatt a Társulási Tanács által megkötött szerződési (használati, haszonbérleti, bérleti, stb.) időtartam le nem jár.

 

9.       A Társulás vagyona tekintetében a tulajdonosi jogkört a Társulási Tanács gyakorolja.

 

 

VIII. A TÁRSULÁS GAZDÁLKODÁSÁRA VONATKOZÓ ÁLTALÁNOS ÉS SPECIÁLIS SZABÁLYOK

 

1.       A Társulás az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (továbbiakban: Áht.), a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény, s azok végrehajtási jogszabályai szerint gazdálkodik, pénzügy-gazdálkodási feladatait a Hivatal látja el.

 

2.       A Társulás költségvetése külön tételként magában foglalja a munkaszervezeti feladatok ellátására vonatkozó költségvetési összeget is.

 

3.       A Társulás által fenntartott intézmények működési költsége a feladat-ellátás által nem érintett önkormányzat(ok) terhére  költséget nem eredményezhet.

 

4.       A munkaszervezeti feladatokat ellátó Hivatal feladatellátásával kapcsolatos költségeket az Önkormányzatok lakosságszám-/feladat arányosan viselik.

 

5.       A Társulási Tanács az éves költségvetés megállapítása során összegszerűen határozza meg a közösen ellátott feladatok tagönkormányzati költségvetési hozzájárulási összegeit. A lakosságszám alapján megállapított összegeknél a tárgyévet megelőző év január 1-jei lakosságszáma az irányadó.

 

6.       A feladatonkénti tag-önkormányzati költségvetési hozzájárulás meghatározásának tervezésekor:

6.1.    a költségvetés elkészítése során a kiadások és bevételek meghatározása elkülönítetten, feladatonként történik;

6.2.    tag-önkormányzati költségvetési hozzájárulás: az adott feladatnál a kiadási előirányzat, egyéb intézményi saját bevétellel, támogatásértékű működési bevétellel és államháztartáson kívülről átvett pénzeszközzel nem fedezett része.

 

7.       A tag-önkormányzatonkénti költségvetési hozzájárulás vetítési alapja:

7.1.[23] a tagdíj, Központi Háziorvosi Ügyelet,  a belső ellenőrzés, fogorvosi ügyelet és tűzoltási, műszaki mentési tevékenység tárgyában vállalt együttműködési feladat ellátása esetében a teljes lakosságszám;

7.2.    gyermekjóléti szolgáltatás esetében a 0-17 éves korú ellátotti létszám;

7.3.    házi segítségnyújtás, családsegítés, közösségi szolgáltatások, támogató szolgáltatás, falugondnoki szolgáltatás esetében a település közigazgatási területén ellátottak után a tárgyévre igényelt állami hozzájárulás feladatmutatója;

7.4.[24]

7.5.    idősek nappali ellátása esetében az állandó lakóhely alapján azonosított igénybevevői ellátási létszám.

7.6.[25] intézményi gyermekjóléti alapellátás feladatkörben, a napközbeni ellátásként biztosított családi bölcsőde önellátó szolgáltatásként működik azzal, hogy a mindenkori csoportszám után számított maximális férőhelyek lakosságszám arányosan számított kvótarendszerben oszlanak meg a feladatellátáshoz csatlakozott tagönkormányzatok között, melyek anyagilag kötelesek helyt állni a kvóta arányában a feladatellátás költségei tekintetében, beleértve azt az esetet, ha a kvóta igénylő hiányában nem kerül feltöltésre, illetőleg az ellátást igénybevevő a díjat bármely okból nem fizeti meg. Amennyiben adott tagönkormányzat részéről a biztosított kvóta nem kerül feltöltésre, az üresen maradt férőhely felajánlható az intézményi várólistán soron következő, lakóhelye szerinti önkormányzat részéről az anyagi helytállás tekintetében támogatással rendelkező igénylő számára, mely esetben az anyagi helytállás tekintetében a férőhely igénylő általi betöltéséig adott önkormányzat felel. A tagönkormányzatok az igénybevevők részére saját költségvetésük terhére nyújthatnak támogatást.

7.7.[26] A II/5/C. pontban meghatározott feladatellátás költségeit a Szolgáltató felé közvetlenül a bölcsődei ellátott törvényes képviselője viseli.